A véletlen döntések szinonimája a pénzfeldobás, hiszen mindenki tudja, hogy ha feldobunk egy pénzérmét a magasba, akkor az ugyanakkora eséllyel fog az egyik, illetve a másik felére esni (vagyis az esetek felében lesz fej, a másik felében pedig írás az eredmény). E módszert az élet számos területén mind a mai napig használják a gyakorlatban is. A sportmérkőzések előtt így döntik el, hogy melyik fél válasszon térfelet, és melyik kezdjen, sőt egyes választásokat is így döntenek el, ha minden egyéb körülmény tökéletesen döntetlenre áll.
De vajon tényleg 50-50 százalék a fej vagy írás valószínűsége? A válasz természetesen az hogy nem, hiszen megszületett e cikk, és a nyilvánvaló igazolása nem lenne annyira érdekes. Az Amszterdami Egyetem pszichológusa, František Bartoš meglepődve tapasztalta, hogy nagy léptékben (pontosabban elképesztően nagy léptékben) még senki sem tesztelte, hogy a pénzérme ugyanolyan eséllyel esik-e mindkét oldalára (bár kisebb elméleti vizsgálatok arra engedtek következtetni, hogy nem ez a helyzet), ezért beszervezett egy csomó embert, hogy fej vagy írást játszanak végkimerülésig. A kutatásban az ELTE két pszichológusa, Bognár Miklós és Aczél Balázs is részt vett.
Világszerte tündérkörökre bukkantak
Évtizedek óta fejvakarásra késztetik a tudósokat azok a rejtélyes kör alakú jelenségek, amelyek a Namíb- és az ausztrál sivatagot pettyezik. Kiderült, hogy rengeteg helyen előfordulnak. Számok nyelvén.
350.757 fej vagy írás feldobást végeztek el az önkéntesek. A feldobott érméket elkapták még a levegőben, majd a tenyerüket kinyitva olvasták le az eredményt. Erre azért volt szükség, mert a korábbi kutatások azt valószínűsítették, hogy a merev felületről visszapattanó érmék megzavarják az eredményt.
48 ember vett részt a fej vagy írás-maratonban, akiket részben az egyetemről verbuváltak, részben a közösségi hálózatokon keresztül toboroztak. Vagyis átlagosan
7300 feldobás jutott egy önkéntesre. Bartoš elmondta, hogy amikor első körben eszébe jutott a kísérlet, és megpróbálta meggyőzni a részvételről a barátait, miközben egy hétvégén a Gyűrűk Ura filmsorozatot nézték, senki sem állt kötélnek. Ki érti ezt?!
Újra szembesülhettünk vele, hogy még nagyon messze vagyunk a gondolkodás tökéletes megértésétől
Az emberi agy az általunk ismert élet legösszetettebb jelensége, éls még sokkal bonyolultabb, mint azt eddig sejtettük. Számok nyelvén.
46 különböző pénzérmével végezték a dobásokat a végül meggyőzött egyetemi kollégák és hallgatók. Bartoš azzal csábította őket, hogy a kísérlet „pocsék lesz, de jó móka időnként hülyeségeket csinálni”.
100 fej vagy írás-dobást végzett el minden résztvevő egy sorozatban, amit videóra vettek. A protokollban le volt írva a számukra, hogy az érme melyik oldalával kell kezdeniük.
50,8 százalékban az érme azon oldala lett az eredmény, ami a feldobáskor felül volt. Vagyis nem tökéletesen ½ az esélye a két kimenetelnek, de nem is a fej vagy az írás oldal volt a kedvezményezett, hanem bármelyik, ami a dobás előtt felfelé nézett.
60 százalékos túlsúlyban volt a feldobáskor felül lévő oldal az egyik résztvevőnél, míg 14 másiknál legalább 51 százalékos volt ezen eredmény aránya. Vagyis az esély nagyon függ a feldobó egyén technikájától.
175.420 esetben fej lett az eredmény, és 175.337-szer írás, ami gyakorlatilag tökéletes 50-50%. Tehát tényleg nem számít az, hogy mi van az érme egyik vagy másik oldalán. A kutatók azt javasolják a kezdőoldal torzításának kiküszöbölésére, hogy a dobó ne mutassa meg a tippelőnek, hogy melyik oldal van felül a feldobás előtt.
Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2023/44. számában jelent meg november 3-án.
