Polgári engedetlenségre szólít fel az ENSZ volt vezető klímakutatója

Polgári engedetlenségre szólít fel az ENSZ volt vezető klímakutatója

Elnéptelenedett utca, miután a bozóttűz füstje ellepte Canberrát 2020. január 5-én. Az október óta tomboló bozót- és erdőtüzek miatt emberek tízezreit kell kimenteni Ausztrália délkeleti térségéből. Ausztrália-szerte 5,5 millió hektárnyi földterület égett le, 21 ember meghalt és több mint ezer ház vált a lángok martalékává (Fotó: MTI/EPA/AAP/Lukas Coch)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

A klímával foglalkozó tudósok között majdnem teljes az összhang, hogy a globális felmelegedés elsősorban az ember által okozott, és jelenleg még felmérhetetlen veszélyeket rejt magában. Az USA egyik legnagyobb bankja is az egész emberiséget fenyegető veszélyként tekint a klímaváltozásra.

A Forbes magazin számolt be arról, hogy Christiana Figueres, az ENSZ égisze alatt működő Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPCC) 2010 és 2016 közötti vezetőjének kedden megjelenik egy könyve, amelyben a costa ricai kutató szerzőtársával közösen azt javasolja mindenkinek, hogy civil ellenállással igyekezzen a politikai szereplőket a zöldebb politika felé terelni.

– Sokaknak kell a klímaváltozást az első helyre tenni szavazatuk leadásakor, legfontosabb ez alapján szavazniuk – írja Figueres. Szerinte „súlyos vészhelyzetben vagyunk, követelnünk kell a politikai pályán lévőktől, hogy megfelelő válaszokat adjanak a problémára”.

Figueres hozzátette, hogy a politikusok eddig adósak maradtak a megfelelő megoldásokkal, elsősorban amiatt, mert a jelenlegi gazdasági és ipari szereplők érdekeit nézik, akik megnehezítik az átállást.

A kutató korábban támogatásáról biztosította Greta Thunberg mozgalmát és az Extinction Rebellion mozgalmat is. Szerinte egy demokráciában a polgári engedetlenség a leghatásosabb eszköz a komoly változások elérésére.

A kutató több társával közösen, az IPCC éléről való távozása után, 2017-ben a Nature magazinba írt egy tanulmányt, amely arról szólt, hogy 2020-ig van időnk a megfelelő védőlépéseket megtenni a globális felmelegedés katasztrofális hatásait elkerülendő.

Három éve azt írták, hogy amennyiben 2020-ig az üvegházhatást okozó gázok globális kibocsátása nem csökken, akkor lehetetlenné válik a 2016-os párizsi klímaegyezmény betartása.

Ha a csökkentés időben elkezdődik, akkor 25 év lenne a zéró-kibocsátás elérésére, ha ellenben csak 2020-ban kezdődne meg a dekarbonizáció, akkor már csak 20 év lenne erre, amennyiben pedig 2025-ig emelkedne folyamatosan a kibocsátás, akkor már csak mindössze 8 év maradna, ami nem biztos, hogy elég volna a szén- illetve fosszilis energia-alapú gazdaságnak a megújulókra való átállásra.

Mindeközben a klímával foglalkozó tudósok között majdnem teljes az összhang, hogy a globális felmelegedés elsősorban az ember által okozott, és jelenleg még felmérhetetlen veszélyeket rejt magában.

Az üzleti szereplők és a közgazdászok egyre gyakrabban veszik bele a számításokba a klímaváltozás várható hatásait. Pár napja a BBC számolt be arról, hogy a tekintélyes JP Morgan & Chase bank, az USA négy legnagyobb bankjának egyike is az egész emberiséget fenyegető veszélyként tekint a klímaváltozásra és annak hatásaira.

Karácsonyi Magyar Hang-akció

Karácsonyi Magyar Hang-akció

Ha legalább fél évre előfizet a Magyar Hang nyomtatott vagy pdf változatára, ajándékba adjuk a karácsonyi dupla számunkat! Az éves előfizetők pedig emellett választhatnak ajándéktárgyaink közül.

Karácsonyi akció!

Friss lapszámunk

„Fidesz vagy nem Fidesz?” – Magyar Hang-ajánló

„Fidesz vagy nem Fidesz?” – Magyar Hang-ajánló

Pulai András és Zárug Péter Farkas vitája. Interjú Donáth Annával, Komáromi Zoltánnal és Schell Judittal. Riport a fiktív lakcímekről Kispaládról. Keresse a friss Magyar Hangot, Bűvös Szakács- és Sportkönyvek-melléklettel!

Támogasson minket!

Keresés

Árnyék podcast – Áchtung Baby