Milyen hatásai vannak a mikrogravitációnak a társadalom és a kultúra fejlődésére – többek között erre is választ akarnak kapni a Nemzetközi Űrállomáson megkezdődött régészeti kutatás eredményeképpen. Azt is megvizsgálják, hogyan alakult ki és fejlődött az űrkultúra a Nemzetközi Űrállomás 2000 novemberi megnyitása óta, és milyen hatásai voltak a hosszú távú küldetések folyamatának, hogy hatott a műszaki, mérnöki, illetve orvosi problémák megoldására az adott környezet.
Rendkívül izgatottan és büszkén jelentjük be, hogy a mai napon megkezdődött az első régészeti kutatás, amelyet a Földön kívül végeznek – így vezették fel január közepén azt az úttörő kutatást, amely a Nemzetközi Űrállomás (ISS) lakóinak életét vizsgálná régészeti szempontból. A kutatás az űrrégészet egyik úttörőjének számító ausztrál Alice Gorman, valamint a kulturális örökségvédelemmel foglalkozó amerikai Justin Walsh vezetésével zajlik. Maga az ötlet előkészítése 2015 decembere óta zajlott. Ezalatt többek között ki kellett dolgozni, hogy pontosan mit és hogyan, milyen módszerekkel figyelnek meg, illetve támogatást és forrásokat kellett szerezni az egyébként minden szinten, így az űrhajós közösség által is támogatott elképzeléshez.
A „Mikrotársadalom egy miniatűr világban” munkacímmel futó program kétszer 30 napon át dokumentálja fotókkal az űrállomás hat pontján a történéseket, hogy azokból megfigyeljék, hogyan alkalmazkodnak az emberek viselkedésükkel egy teljesen új környezethez. Az első 30 napban a nap ugyanazon pillanatában készül felvétel az adott területekről, majd azt követően véletlenszerű fotókkal rögzítik, éppen milyen állapotban van a helyszín. Így a kikötőmodul (Unity) konyhaasztalát, a Harmony-modul két munkaállomását, két, a kutatásokhoz használt eszközöket tároló polcot a japán és az európai kutatóegységekben, illetve a harmadik összekötő modulban (Tranquility) található latrinával szembeni szekciót figyelik meg, valamint a legénység javaslatára az amerikai kutatóegység (Destiny) egyik polcát veszik górcső alá.
A szakemberek célja, hogy megpróbálják megérteni, hogyan viszonyulnak az emberek azokhoz a tárgyakhoz, amelyekkel az űrben élnek. Az amerikai közrádió, az NRP által idézett Gorman és Walsh abban bíznak, hogy a dokumentációval megválaszolhatnak több olyan átfogó kérdést, amelyeket a klasszikus, Földön végzett régészeti feltárások során nehéz rekonstruálni – így azt, hogyan lépnek kapcsolatba a legénység tagjai egymással, valamint a más kultúrákból származó berendezésekkel és terekkel. Azt is figyelik, hogyan tükrözi az anyagi kultúra a nemet, a rasszt, a társadalmi osztályt és a hierarchiát az ISS-en, illetve hogyan keretezik a terek és tárgyak a konfliktus vagy együttműködés interakcióit, valamint hogyan alakítják át a legénység tagjai az űrállomást igényeiknek vagy vágyaiknak megfelelően. Tágabb értelemben pedig azt is nézik, milyen hatásai vannak a mikrogravitációnak a társadalom és a kultúra fejlődésére.
– Mivel ez az első régészeti adatgyűjtés, amellyel valaha is kísérleteznek egy űrbeli élőhelyen, nem tudjuk pontosan, mit fogunk találni. De biztosak vagyunk abban, hogy az eredmények megvilágítják az űrbeli élet olyan aspektusait, amelyeket korábban senki, még a NASA sem ismert. Alig várjuk, hogy megosszuk a közvéleménnyel ezeket a megfigyeléseinket – írták a szakemberek a kutatás céljából létrehozott honlapon.
A program során a régészek azt is megvizsgálják, hogyan alakult ki és fejlődött az űrkultúra a Nemzetközi Űrállomás 2000 novemberi megnyitása óta, és milyen hatásai voltak a hosszú távú küldetések folyamatának, hogy hatott a műszaki, mérnöki, illetve orvosi problémák megoldására az adott környezet. „Általában nem veszik észre, hogy ezen problémák mindegyikének vannak társadalmi és kulturális dimenziói, és ha ezeket figyelmen kívül hagyják, az összkép nem lehet teljes” – állítják a szakemberek. A kutatás azért is fontos, hiszen épp nemrég jelentették be, hogy az ISS-t 2031 januárjában „kivonják a forgalomból”; amikor is leveszik a Föld körüli pályájáról, és a Csendes-óceánban lévő űrtemetőbe süllyesztik.
Az űr régészeti módszerekkel történő megközelítése, vizsgálata egyébként már nem annyira új keletű dolog, és olyan kérdéseket vizsgál, mint hogy mi legyen az űrszeméttel, a Föld körül keringő objektumokkal, a Hold vagy a Mars felszínén található űrkutatási szempontból mérföldkőnek számító leszállóhelyek környezetével, az ott található eszközökkel, s ezeket hogyan, milyen módszerekkel dokumentálják, s miként őrizzék meg az utókor számára. Alice Gorman épp ezek miatt hosszú évek óta az űrrégészet jelentősége mellett érvel. A kérdéskörről több könyvet is jegyző szakember úgy véli például, a Föld körül keringő tárgyakat régészeti emlékekként kellene megőrizni hozzátéve, hogy megfelelő technológiával (ami jelenleg még nincs) a veszélyessé váló tárgyakat be lehetne gyűjteni, netán elindítani a légkör vagy a mélyűr felé, ahol elégnek vagy olyan pályán keringenek tovább, amelyek nem veszélyeztetik az emberi tevékenységet.
Az Európai Űrügynökség, az ESA becslése szerint a tavaly aktív 2300 műhold mellett a Föld körül 34 ezer olyan tárgy kering, amely nagyobb 10 centiméternél, a 10 és 1 centiméter közötti darabok száma 900 ezer, míg az annál kisebbeké 128 millió lehet.
Alice Gorman leginkább a Holdat az 1969 és 1972 között elérő Apollo-program leszálló helyei miatt aggódik. „Egyre többen beszélnek arról, hogy újra Holdra megyünk, és hogy meglátogatják vagy megközelítik ezeket a helyeket. Ha nem teszünk komoly lépéseket a védelmük érdekében, akkor néhány cowboy egyszerűen felküld egy rovert az Apollo 11 leszállóhelyére, és áthajt Armstrong és Aldrin lábnyomain” – érzékeltette a problémát a Scientific American tudományos szakportálnak adott korábbi interjújában az ausztrál szakember. Szerinte még az is problémát jelenthet, ha csak egy kicsit távolabbról akarnak fényképet készíteni, ugyanis még az is sok holdport kavarhat fel, ami nagyon káros lehet az ilyen helyszínek megőrzése szempontjából. Ezért Gorman amellett érvel, még az előtt kellene mindenképpen letisztázni az ilyen helyszínek műemléki védelmét, hogy elindulna a tömeges űrutazás és az ipari tevékenység.
