Csökkenthető a szeretteiket gyászolók szívrohami kockázata; új eljárást dolgoztak ki a sérült DNS-láncok helyrehozására; a globális kereskedelmi háború veszélyezteti az energiabiztonságot és egy teljes új vírus – e heti tudományos lapszemlénk.
A teljes cikkeket az adott sajtótermék nevére kattintva tudják olvasni eredeti nyelven!
Egy gyakran alkalmazott gyógyszerpár segíthet csökkenteni a közeli szeretteiket gyászolók szívrohami kockázatát – írja friss tanulmányában Geoffrey Tofler. A Sydney-i Egyetem kardiológusprofesszorának kísérlete kifejezetten a rövid távú hatásokat vizsgálta 85 olyan személynél, akik a házastársukat vagy a gyereküket vesztették el. Körükben ugyanis – a gyász első hat hónapjában – hatványozottan magas a szívroham lehetősége, különösen az első napokban, de még az első hónapban is négyszer nagyobb a valószínűsége az átlaghoz képest.
A szívrohamveszély azonban aszpirin és a szív-érrendszeri megbetegedések kezelésére használt béta-receptor-blokkoló adagolásával jelentős mértékben csökkenthető, mutatta 42 tesztalanyon végzett kezelés. Ráadásul így nem csak a vérnyomást és a szívritmust lehet kordában tartani, a betegek szorongása és depressziója is csökkenthető. A kutatásban részt vevő másik professzor, Tom Buckley szerint, noha ezt a gyógyszerpárost gyakran használják hosszú távú kúráknál, eddig nem gondolták, hogy rövid távon is ilyen hatásos lehet, főleg nem a gyászolók esetében. A szakemberek most azt szeretnék megnézni, mindez milyen hatással lesz a betegek további életére.
A Sevilla-i Egyetem és az andalúziai molekuláris biológiai központ tudósai új eljárást dolgoztak ki a sérült DNS-láncok helyrehozására. Ennek lényege, hogy szabályozzák és irányítják a sejtosztódásért és -karbantartásért felelős fehérjéket. Így a kromoszóma szerveződésében szerepet játszó hisztonokat, illetve a két testvér kromatidot (kromoszómát) összekötő fehérjéket, a kohezineket.
A DNS ugyanis a (leány)testvérnek nevezett kromatidban egészében megőrződik, viszont minél messzebb kerül a párjától, annál nehezebben tudja kijavítani a hibás részleteket, amelyek így továbböröklődhetnek sejtosztódáskor. Az új módszer komoly lökést adhat a rákkutatásnak, segíthet ugyanis megfejteni a tumor- és idegsejtek DNS-instabilitását, elváltozásait.
Rejtélyes vírust fedeztek fel francia és brazil kutatók a Belo Horizontéhoz közeli Pampulha-tóban – amelyet a brazil folklórban szereplő Iaráról, a vizek anyjáról yarának neveztek el. A kórokozó érdekességét a génszerkezete adja, a szakemberek szerint ugyanis a felépítése gyakorlatilag teljesen ismeretlen. A vírust alkotó gének 90 százalékát soha semmilyen formában nem figyelték még meg; a mintegy 8500 egyedi gént tartalmazó adatbázisban mindössze hat olyat találtak, amelyik nyomokban emlékeztet a vírusban dokumentált szerkezetre.
Úgy sejtik, a kórokozó egy eddig ismeretlen amőbavírus-csoport tagja vagy egy, először a XXI. században felfedezett, hatalmas fehérjeburka miatt csak óriásvírusnak nevezett csoport távoli rokona lehet. A kutatók szerint a yaravírus is azt mutatja, mennyire sok mindent nem tudunk még ezekről az életformákról, és hogy mennyire sok minden vár még felfedezésre ezen a téren.
A globális kereskedelmi háború veszélyezteti mind az Egyesült Államok, mind a világ egyéb régióinak energiabiztonságát – állítja a texasi Rice Egyetem és a dél-koreai energiagazdasági intézet munkatársainak friss tanulmánya. „Ha gátakat emelünk a nemzetközi kereskedelem elé, az árt a befektetéseknek és a termelékenységnek, és végső soron áremelkedéshez vezet” – állítják a szakértők, akik a legújabb amerikai–kínai szembenállás kapcsán vizsgálták meg a kérdést.
A kutatók ugyanakkor azt is állítják: hiába vetnek ki vámot az energiaipar olyan termékeire, mint például a napelemtáblák, ezek nem hatnak negatívan az importra, ugyanis a helyi, tartományi és akár a kormányzati politika megtalálja a kiskapukat ahhoz, hogy komoly felvevőkészség esetében pénzügyileg kiegyensúlyozza a kérdést. A tanulmány szerint az amerikai–kínai vetélkedést követően a két fél között megkötött „első körös” kereskedelmi szerződés pozitív jel, ám többre lesz szükség; tovább lépés azonban a november eleji amerikai elnökválasztásig biztosan nem várható.
Az összeállítást készítette: Balogh Roland
A Tudomány rovatunk további cikkeiért kattintson ide! Ha a történelem érdekli, akkor Időgép rovatunkat érdemes figyelnie!
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2020/7. számában jelent meg február 14-én
Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2020/7. számban? Itt megnézheti!
