Rekordmértékben veszti el Grönland a jegét

Rekordmértékben veszti el Grönland a jegét

Grönland (Forrás: Pixabay)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

2021 nyarának szinte minden napja hozott olyan eseményt, amelyet a klímakatasztrófa egyértelmű jeleként tudunk azonosítani. Egy hónapja Észak-Amerikában mértek naponta több mint 40 fokot, nem egészen két hete emberéleteket követeltek a megáradt folyók több észak-európai országban, egy hete hidegbetörés borzolta a kedélyeket a déli féltekén, az elmúlt napokban pedig lángol majdnem az egész mediterráneum, Törökországból hajóval menekítik ki a szállodákból a turistákat.

Az időjárási anomáliákból Grönland sem maradt ki. A Dániához tartozó, autonómiával rendelkező szigeten a világ második legnagyobb szárazföldi jégtartaléka van a kontinensnyi Antarktisz után. Méretére jellemző, hogy amennyiben mind elolvadna, akkor 6 méterrel emelné meg a tengerek és óceánok vízszintjét az Egyesült Államok Nemzeti Hó és Jég Adatközpontjának (National Snow and Ice Data Center) becslése szerint.

A grönlandi jégtömeg változását 1950 óta mérik szakszerűen. Ez időszak alatt július 28-án a valaha mért harmadik legnagyobb mennyiségű jég olvadt fel, 12 gigatonna (azaz 12 milliárd tonna) volt a napi veszteség. A sziget belsejében a hőmérséklet 13 fokkal volt magasabb a sokévi átlagnál. Az elmúlt öt napban átlagosan napi 8,5 gigatonna volt a veszteség, azaz, több mint 40 milliárd tonna jég összesen. Összehasonlításul: a szintén Egyesült Államok által működtetett Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal szerint 2019-ben összesen 532 gigatonna, míg 2020-ban 293 gigatonna volt a jégveszteség.

Világszerte felgyorsult az utóbbi időszakban a jégveszteség üteme és kiterjedése. A 90-es évek óta 60 százalékkal gyorsabb a veszteség üteme; az elmúlt évtizedben 1,2 trillió tonna volt a Föld teljes jégvesztesége. Ez persze azt is jelenti, hogy az óceánok vízszintjének emelkedése is gyorsabb, a korábbi éves szinten átlag 3,2 milliméter helyett már 4,8 milliméter ez az emelkedés. Ez önmagában még mindig nem ok az aggodalomra, ám az emelkedő vízszintű, egyre jobban felhevülő óceánok sokkal erősebb hurrikánokért is felelősek, ahogy az óceánok párolgása egyúttal nagyobb víztömegű zivatarokat is jelentenek– pont úgy, mint ahogy azt Németországban, Csehországban vagy Belgiumban kénytelenek voltak az emberek megtapasztalni. Azaz, az emelkedő vízszint nem önmagában veszélyes, hanem olyan természeti csapások kiinduló pontja lehet, amelyek már az infrastruktúrára, a mezőgazdaságra vagy a lakhatásra is veszélyt jelenthetnek – sőt, akár az emberéletre is.

Egy 2020-ban publikált tanulmány szerint a grönlandi jég átment azon a határon, ahonnan már nincs visszatérés. Ez azt jelenti, hogy ha sikerülne is elérni, hogy ne kerüljön a légkörbe még több üvegházhatású gáz, már az sem mentené meg a sziget jegét. Az mindenképp elolvadásra van ítélve.

Fizessen elő a Magyar Hangra!

Ki lesz a nyerő? – Magyar Hang-ajánló

Legfrissebb cikkeink

Támogasson minket!

Keresés

Csatlakozzon hozzánk Patreonon

Árnyék podcast – Bántalmaz a kormányom