E heti tudományos lapszemlénk a nemzetközi sajtó friss tudományos-technikai újdonságokat, érdekességeket bemutató, feldolgozó cikkeiből. Áttörés az ólommentesítésben. Nyilatkozatot iratnak alá az internetes tartalommoderátorokkal, hogy a munkájuk poszttraumás stressz-szindrómát okozhat. Vita az arcfelismerők britanniai használatáról. Egy háromezer éves óceániai rejtély megoldódni látszik.
A teljes cikkeket az adott sajtótermék nevére kattintva tudják olvasni eredeti nyelven!
Áttörő eredményt értek a moszkvai RUDN Egyetem kutatói az ólommentesítésben, miután iráni, spanyol, olasz és horvát kollégáikkal közösen kifejlesztettek egy olyan eljárást, amely a vízből és egyéb szerves anyagból is képes kivonni a mérgező nehézfémet. Fedor Zsubkov és munkatársai egy alkoholalapú oldatot nikotinsav (ismertebb nevén niacin, illetve B3 -vitamin) és pikolinsav felhasználásával 60 Celsius-fokra melegítettek, miközben az elegybe helyezett ólom-nitrát, nátrium-perklorát és klorid a fellépő erős elektrosztatikai kölcsönhatásnak révén megkötötte az ólomatomokat.
Az első tesztekben az ólom 67–87 százalékát tudták kivonni. A kutatók most azon dolgoznak, hogy eljárásuk még hatékonyabb legyen. És, hogy ezzel a módszerrel könnyen iható minőségűre tisztíthassák a szennyvizet, valamint a használt elektronikai cikkekből is kivonhassák az elektronikai ipar számára fontos fémet. De azt is szeretnék, ha ólommérgezés elleni szérumként is tudnák majd alkalmazni.
The Verge
Kisebb vihart kavart a portál oknyomozása, amely bemutatta: a YouTube videómegosztó, a Facebook, valamint a Twitter és még több techóriás tartalommoderátorait foglalkoztató munkaközvetítő cég, az Accenture olyan dokumentumot írat alá a dolgozókkal, amellyel azok tudomásul veszik, hogy a munkájuk poszttraumás stressz-szindrómát okozhat. Mivel már korábban is voltak olyan hírek, hogy a durva és agresszív tartalmakat szűrő moderátorok teljesen kikészülnek attól, amit nap mint nap olvasniuk kell, kulcsfontosságú, hogyan kezelik. Az alvászavarral, szorongással, zavart viselkedéssel, depresszióval járó tünetegyüttes a frontvonalat megjárt katonák mellett a környezeti katasztrófák túlélőinél, illetve a folyamatosan felkavaró dolgokkal szembesülőknél is ugyanúgy előjöhet.
A munkaközvetítő, a YouTube és a Facebook is reagált: számukra, írják, fontos munkavállalóik mentális egészsége, s ezért mindent megtesznek. Szakértők úgy gondolják, attól, hogy valaki tud a kockázatokról, nem mérsékli az adott munkával járó veszélyeket. Egyes vélemények szerint pontosan szabályozni kellene, napi, heti hány durva tartalommal szembesülhetnének munkájuk során a moderátorok.
(Az ügyet kirobbantó cikket ITT, míg a folyományaiból készült újabb anyagot ITT olvashatják.)
Heves vita folyik az Egyesült Királyságban az arcfelismerő rendszerek használatáról. A két kérdéses pont: a rendőrség átadhat-e személyes adatokat egy magáncégnek, illetve kell-e figyelmeztetni a lakosságot, hogy adott területen arcfelismerő rendszert használnak. A minap derült ki, hogy a dél-yorkshire-i rendőrség három körözött és egy eltűnt személy fotóit osztotta meg a sheffieldi Meadowhall bevásárlóközponttal, ahol 2018 év elején négy héten át tesztelték a rendszert, vajon rábukkannak-e a kérdéses személyekre.
Hasonló megfigyelési teszt Manchesterben és a londoni King’s Cross környékén is volt már, ám erről sehol sem tájékoztatták a lakosságot. Az adatok illetéktelen felhasználásától tartó jogvédők után most az illetékes szakhatóság is lépett, azt kérve a belügyminisztériumtól – amely támogatja a bűnüldözés céljából történő felhasználást –, hogy szabályozzák pontosan az arcfelismerő technológia hatósági alkalmazását.
Háromezer éves talányra talált megoldást egy új-zélandi kutatócsoport: elmeszesedett foglepedékek mikroszkopikus vizsgálatával igazolták, milyen növényeket vittek magukkal az Óceánia távoli szigeteit meghódító első telepesek. Azt eddig is sejtették, hogy a térséget benépesítők állatokat és növényeket is szállítottak magukkal, ám most először sikerült bizonyítani, hogy a banán így került többek között Vanuatura.
Az Otagói Egyetem szakemberei a foglepedékben haszonnövény nyomait is kimutatták, a pálmát – miként azt a szaktanulmány egyik társszerzője, Monica Tromp elmondta – minden bizonnyal kötélkészítésre használták.
Az összeállítást készítette: Balogh Roland
A Tudomány rovatunk további cikkeiért kattintson ide! Ha a történelem érdekli, akkor Időgép rovatunkat érdemes figyelnie!
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2020/5. számában jelent meg január 31-én.
Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2020/5. számban? Itt megnézheti!
