Van, ahol már nem csak álom az „energiacella”

Van, ahol már nem csak álom az „energiacella”

Az amerikai tengerészgyalogság MRZR-4-es könnyűterepjárójára szerelt LMADIS nevű drónelhárító rendszere (Fotó: Dalton Swanbeck/U.S. Marine Corps)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Ismét puskaporos hordóvá vált a Hormuzi-szoros, miután újfent kiélezett lett a viszony az Egyesült Államok és szövetségesei, valamint Irán között az utóbbi atomprogramja miatt. A helyzet feszültségét mutatja: júniusban az iráni légvédelem lelőtt egy amerikai drónt, és azt állította, a pilóta nélküli repülőgép iráni légtérbe hatolt be. Erre tromfolva a múlt csütörtökön Donald Trump elnök meg arról jelentett nagy rössel, hogy az amerikai haderő leszedett egy iráni drónt, amely vészesen megközelítette a szorosban, nemzetközi vizeken hajózó USS Boxer helikopterhordozót.

Ugyan elsőre nem verték nagydobra, de az amerikai akció nem szokványos művelet volt. Az iráni drónt ugyanis nem tüzérséggel, még csak nem is a manapság népszerű lézeres technológiával hatástalanították, hanem egy új elhárító fegyverrendszerrel. A tengerészgyalogság LMADIS kódnevű integrált légvédelmi rendszere egy úgynevezett energiafegyver, amely rádióhullámokkal bombázza a kiiktatni kívánt pilóta nélküli repülőgépeket. A légvédelmi egység két, a magyar honvédség által is használt MRZR-4 könnyű terepjáróból áll, egy zavaró és egy parancsnoki modulból. Előbbi szenzorai érzékelik a légtérben működő drónokat, és továbbítják az adatokat a parancsnoki modulnak, ahol lekövethetik, és eldönthetik, hogy az adott gép ellenséges jármű-e, avagy sem. Amennyiben igen, úgy a zavaróegység „energianyalábokkal szétbombázza” a rádiókommunikációt a drón és földi irányítója között.

– A rendszer alapjaiban olyan, mint azok a drónzavarók, amelyek kereskedelmi forgalomban is kapatóak – mondta az LMADIS-ről a Wired magazinnak Bryan Clarke. A haditengerészeti műveletekért felelős parancsnokság korábbi különleges tanácsadója ugyanakkor elmondta, a tengerészgyalogság által használt fegyver sokkal erősebb, nagyobb hatósugarú, mind az alacsony, mind a magas frekvenciatartományokban.

Újra felmelegíti a csillagháborús tervét Amerika | Magyar Hang

A Pentagon alá tartozó Űrfejlesztési Hivatal négy hónapja kezdte meg működését, és a civil szféra ipari képességeire alapozva építene egy reagani terveket idéző űrvédelmi struktúrát.

Az új generációs fegyver működési elve, hogy amint belövik, a célpont pontosan milyen frekvencián kommunikál az irányítóival, azonnal ugyanabban tartományban kezdik el bombázni rádiósugarakkal, így az eszköz a irdatlan mennyiségű „zajtól” megzavarodik, és azt hiszi, hogy elvágták a kommunikációját. Clarke szerint a jelenlegi rendszer egyelőre csak a kisebb és viszonylagos közelségében tartózkodó drónokat képes leteríteni, azaz úgy tönkre tenni az elektronikáját, hogy az leálljon, az eszköz pedig lezuhanjon. A nagyobb pilóta nélküli repülők esetében jelenleg még csak zavarni tudja annak működését, a például az adattovábbítást.

Az iráni drón egyébként a beszámolók szerint mintegy bő 300 méterre közelítette meg a USS Boxert, és úgy sikerült semlegesíteniük. A cikkekből ugyan nem derül ki, hogy le is zuhant-e, ám az elnök szavaiból így rekonstruálhatjuk az esetet, azaz az irániak drónja kis méretű lehetett, és az energiafegyver minimum 300 méter távolságból képes volt leszedni.

Az amerikai tengerészgyalogság MRZR-4-es könnyűterepjárójára szerelt LMADIS nevű drónelhárító rendszere a USS Boxeren (Fotó: Aaron Henson/U.S. Marine Corps)

A szakértők szerint az első sikeres kísérletével egy iráni pilóta nélküli gépet kiiktató LMADIS mellett szól, hogy lényegesen olcsóbb, mint a lézeres technikával működő dróngyilkos rendszerek. Emellett nem kell, hogy a célt fizikailag eltalálja, mint ami a többi elhárító módszernél szükséges. Jelenlegi állapotában azonban problémát jelent, hogy amellett, hogy nagyobb eszközök földre kényszerítésére nem képes, a teljesen automata, akár mesterséges intelligenciával működtetett autonóm drónok ellen sem hatásos. Ugyancsak problémás lehet a „baráti tűz” kérdésében, azaz, zavarhatja a körzet levegőben lévő szövetséges helikoptereinek a kommunikációját is.

Nem ez egyébként az egyetlen elektronikai zavaró fegyverzet, amit az amerikai haderő használ. A légierő is kapott nemrég egy még kísérleti fázisban lévő rendszert: a manapság inkább a képregényes mozifilmekből, semmint a germán mitológiából ismert mennydörgés istenére utalva THOR-ként emlegetett nagy energiájú, hadászati-taktikai mikrohullámú „ágyú” az illetékesek szerint már képes arra, hogy egyetlen „lövéssel” egy raj drónt hatástalanítson.

Fizessen elő a Magyar Hangra!

Friss lapszámunk

Támogasson minket!

Keresés

Árnyék podcast – Háború és béke IKEA-színekben