Világszerte 700 ezren, Európában pedig több mint 30 ezren halnak meg évente antibiotikum-rezisztens fertőzések miatt – derült ki az MTA Szegedi Biológiai Központ Biokémiai Intézetének tudományos munkatársa, Méhi Orsolya cikkéből. Arról a jelenségről van szó, amikor a baktériumok és más mikroorganizmusok ellenállnak az elpusztításukra szánt antibiotikumoknak. A Tudomány.hu-n megjelent anyag szerint ha nem történik változás, ez a szám globálisan 10 millióra emelkedhet 2050-ig. Ezzel a vezető halálokok közé lépne az antibiotikum-rezisztencia.
A rezisztencia a cikk szerint nemcsak a bakteriális fertőzések kezelését veszélyezteti, de a rákterápiás kezelésekét, a transzplantációkét és más immunszuppressziós eljárásokét is. Bár a legveszélyeztetettebbek a legyengült immunrendszerűek, tehát az idősek, kórházban fekvők vagy épp szoptató anyák, de bárkit bármilyen korban érhet a fenti eset.
A cikk fontosnak tartja kiemelni, hogy az emberiség nem feltalálta, csak felfedezte az antibiotikumokat, és a természetben előfordulókból kiindulva, kémiai kísérletezéssel állít elő újakat. A baktériumok kiváló alkalmazkodó képességüket tekintve viszont nem meglepő, hogy ezekhez is könnyen tudnak idomulni. Ez tehát egy természetes válaszreakció. Mint Alexander Fleming is kifejtette néhány évvel a penicillin felfedezése után, feltehetőleg nincs olyan kemoterápiás szer, amivel szemben a baktériumok megfelelő körülmények között ne tudnának ellenállni.
Egyes baktériumok már szerkezeti adottságaiknak is köszönhetően ellenállóak néhány antibiotikummal szemben. Ez a természetes rezisztencia, de létezik a szerzett is, aminek következtében a szer nem fog tudni bejutni a baktériumsejtbe. Történhet változás a baktérium saját örökítőanyagában is, de más baktériumoktól is kölcsönözhet rezisztenciagéneket. Sőt, gyakran mindkét mechanizmust magukévá teszik a baktériumok. Az ellenállás kialakulását segíti a mértéktelen és gyakran ellenőrizetlen antibiotikum-használat, az állati eredetű termékek nemzetközi kereskedelme és a turizmus világméretűvé válása is. A 2000-es évek eleje óta 65 százalékkal nőtt az antibiotikum-fogyasztás, de a legnagyobb felhasználó nem az egészségügy, hanem az állattenyésztés. A haszonállatok táplálékához szokás antibiotikumot adni, hogy megelőzzék a fertőzések kialakulását.
Mit tehetünk? Méhi Orsolya cikke szerint csak akkor használjunk antibiotikumokat, ha az orvos írta fel, vírusfertőzésre viszont soha ne szedjünk ilyeneket. Soha ne osszunk meg másokkal megmaradt antibiotikumokat, ami felírt mennyiséget mindig szedjük be, és tartsuk be a higiéniai előírásokat. Nemzetközileg szükséges lenne az antibiotikum-használatra vonatkozó szabályok szigorítása, illetve a rezisztens fertőzések ellenőrzésére vonatkozó stratégiák javítása.
