– Szerintem a szétszéledés csak mélyítené az ellenzék válságát – erről beszélt a Magyar Hang megkeresésére Bősz Anett, a Liberális Párt elnöke, aki a DK parlamenti frakciójában dolgozott képviselőként, a választáson viszont elbukta egyéni érdi választókerületét, így nem marad az Országgyűlésben. Mi lesz személyes sorsa ezután, miben látja az ellenzéki kudarc okait, és vajon megszűnik-e a Liberális Párt? Bősz Anettet kérdeztük.
– Valamilyen formában folytatom a közéleti munkám, az a kérdés csak, hogy miből élek majd. A következő hetek eldöntik – erről írt a Magyar Hang megkeresésére Bősz Anett, a Liberális Párt elnöke, a DK parlamenti frakciójának tagja, aki miután egyéniben nem tudott nyerni az érdi választókerületben a fideszes Aradszki András ellen, most távozik az Országgyűlésből.
Elmondta, még parlamenti képviselőként is tanított judót gyerekeknek, időközben megvédte a doktori disszertációját, a kampány kezdetéig oktatott a Corvinuson, és van egy félkész könyve, amit már nagyon szeretne befejezni. – Van tehát hová mennem, sőt, ennyi idősen már azt is mérlegelem, hogy hol várna egy picit nyugodtabb, jóval kevesebb gyűlölettel teli élet – jegyezte meg a 35 éves politikus.
És hogy mi lesz a Liberális Párt sorsa? A politikus elmondta, azért, hogy a párt megmaradhasson, Csornán volt egy jelöltjük, aki semmilyen módon nem kampányolt, egyszerűen azért indult, hogy a Liberális Pártot ne minősítsék át egyesületté. Ugyanakkor a nagy ellenzéki pártszövetség ernyőszervezetei közé nem sikerült bekerülniük. – Jogi értelemben tehát megmaradtunk, a politikai értelemért pedig megküzdünk – tette hozzá.
Arról is kérdeztük Bősz Anettet, hogy miben látja a hatalmas ellenzéki vereség okát. Saját választókerülete kapcsán arra emlékeztetett: 28 076 szavazattal maradt alul, ami ez az ország legtöbb pontján győzelmet ért volna, míg Aradszki András 1500-zal kapott többet, összesen 29 597-et. – Az okokat én ebben a körzetben erőforráskülönbségben látom. Több mint egy éve kezdtük el ezt a kampányt, és akkor egymástól elszigetelt, 3-4 fős szabadcsapatok voltak azok a pártok, akik a végére több mint 100 embert mozgattak a kampányban, maradt kiszolgálószemélyzet és kampányoló stáb is vasárnapra, amikor saját erőből 160 szavazóköri delegáltként szolgált.
Hozzátette: „az is beszédes, hogy az eredményük jóval meghaladja a helyi listás eredményeket, az ellenfelemé pedig egyéniben jóval alulmúlja a kormánypártokét, vagyis látszólag nem volt probléma. Ugyanakkor a mozgósításban alulmaradtunk, még akkor is, ha úgy gondoltuk előzetesen, hogy mintegy 26 000 szavazat elég lehet a győzelemhez”.
Alapvető bizalomhiány volt
– Az egységes ellenzék szerintem az előválasztás után került bajba, és bár helyben egészen kiválóan számoltuk fel az előválasztási súrlódásokból eredő esetleges konfliktuspontokat, azonnal elkezdtük a közös munkát, csak nagyjából 3 hét pihenőt kaptak a csapatok, a kitelepülések alól pedig emlékeim szerint egyáltalán nem. Ez az, ami országosan elmaradt – vélte Bősz Antett. Hozzátette: a közvélemény minden bizonnyal úgy érzékelte, hogy „mi nem csinálunk semmit legalább december közepéig”.
Elmondta, az ellenzék összecsiszolódását 2018 decembere óta kíséri figyelemmel, hiszen a tévészékházban töltött napok után ő is meghívást kapott az egyeztetésekre, ahol folyamatosan ott volt. – Ez nagyon nagy munka, és különös volt, hogy egy olyan csapat jelöltje lett a befutó – csapatkapitány – amelyik nem volt tagja korábban az összecsiszolódók táborának. Ez sok nehézséghez vezetett – fejtette ki. Példaként azt hozta: mialatt ők már gyakran fél szavakból is értették egymást a parlamenti pártok közt, „addig volt egy alapvető bizalomhiány a miniszterelnöki kampánystáb és az ellenzéki szövetség politikai pártjai közt”. – Ennek felszámolására volt, hogy szándék, máskor idő nem volt. Csapatban márpedig csak akkor lehet együttműködni, ha abban megvan a béke – vélte.
– Azt hiszik, hogy Érden és térségében mindenki a legelején szerette egymást abból az összesen 7 pártból és egy mozgalomból, akikkel együttműködtünk? Ez lehetetlen esemény. A munka rázott össze minket, és az a tudat, hogy közös feladatunk van. Erre lett volna szükség országosan is. Ez az ellenzék felelőssége a vereségben. Hogy klasszikus értelemben nem sikerült csapatot építenie – mondta.
Emiatt szerinte a szociokulturális közeg és nem a kampány irányította az egyes körzetekben az eredményt. – Azért beszélek szociokulturálisról, mert nálunk megnézhető, két konzervatív vezetésű várost nyertem meg, amelyektől épp, hogy tartottunk, de ők jobb módúak, aligha lehet az egzisztenciális félelmekre, a családi transzferekre vagy a háborús riogatásra nagy mozgósítást alapozni. Mialatt Érden és Tárnokon, ahol több az alsó középosztálybeli fiatal család, már nagyon jól működött a Fidesz mozgósítása. – Egyszerűen elhitték, hogy háborúba küldjük a fiaikat, a családjaik pedig nem kapják meg azt, amit az elmúlt 10 évben igen. Olyan emberek jöttek el ezért szavazni, akik korábban nem. Ezzel a központi kampány sem számolt, pont jó időpillanatban érett be minden munka, amit a Fidesz elvégzett, akár a fejekben, akár a mozgósítással – vélte.
„A szétszéledés csak mélyítené az ellenzék válságát”
A felvetésre, hogy a Jobbik és a DK is Márki-Zay Pétert hibáztatja a vereségért, ő hogyan látja a volt miniszterelnök-jelölt felelősségét, úgy fogalmazott: „vannak olyanok (akár győzünk, akár vesztünk), akikről pontosan tudjuk, hogy mindig, mindenben odatették magukat, és nem lehet lelkiismeret-furdalásuk, mialatt másokról meg tudjuk, hogy vagy nem jöttek, vagy csetlettek-botlottak, akkor is, amikor nem volt nehéz feladatuk. De egy ilyen helyzetből most felállni kell. Engem sosem érdekelt az egymásra mutogatás”.
És hogy arról mit gondol, hogy többen felvetették, hogy Gyurcsány Ferenc személye miatt maradhatott távol a szavazók egy jelentős része az ellenzéktől. Le kéne-e neki mondania? – Egyetlen pártelnököt sem láttam még, aki lemondását ajánlotta volna fel az idei választások után, és most páratlan a felelősség abban, hogy a megmaradtak, akik rendkívül csalódottak, ne menjenek azért el, mert távozik a saját kapitányuk. A liberális politikai közösség szétesésének közvetlen oka az volt, hogy a pártelnök a 2009-es EP-választási kudarc után úgy tartotta erkölcsösnek, ha távozik. Csakhogy a távozása maga után vonta voltaképp az egész párt távozását. Itt pedig nagy szükség van arra, hogy azok, akik még egyáltalán itt maradtak, ne miattunk széledjenek szét – vélte.
Ami a hatpárti együttműködést illeti, Bősz Anett motivált a folytatásban. – Szerintem a mostani szétszéledés csak mélyítené az ellenzék válságát – tette hozzá.
És hogy van-e igény a liberális értékekre a magyar társadalomban? Úgy vélte, igény rég nem mutatkozik, de nagy szükség lenne rájuk. Szerinte a liberális eszmerendszer akkor járult hozzá a mindenkori társadalomfejlődéshez, amikor az erkölcsöt központi értékként kezelte. – Nekem személy szerint az a motivációm, hogy ezt megmutassam az embereknek. Ha úgy tetszik, lemossam a gyalázatot a liberalizmusról. Mert nem a liberalizmus a gyalázatos, hanem kétségkívül voltak olyan képviselői, akik nem voltak méltók és képesek rá, hogy ennek az eszmének a jó arcát mutassák a magyar társadalom felé. Én erre törekszem – mondta.
