• A DK-tag ellenzéki képviselőjelölt, Balázs Péter 2014-15-ben két céget is átadott egy cégtemetőt üzemeltető személynek
• A DK-s politikus azt mondja, még fizetett is azért, hogy a vállalkozásokat a „szakember” megszüntesse
• Mindkét cég NAV végrehajtással is érintett volt
• A vállalkozásokat átvevő férfi később egy látványos akcióban előzetes letartóztatásba került
• A Demokratikus Koalíciót hiába kerestük az ügyben, nem reagáltak lapunk megkeresésére
Valamivel több mint egy év különbséggel két vállalkozásától is megvált Balázs Péter. Az akkor harminc–harmincegy éves bicskei férfi 2014–2015-ben még nem foglalkozott politikával, pár évvel később, 2019-ben lépett be Gyurcsány Ferenc pártjába, a Demokratikus Koalícióba, és három hónappal később már az önkormányzati választáson közösen induló ellenzék egyik jelöltje lett. Meg is nyerte a választókerületét, így került be a bicskei képviselő-testületbe egyedüli olyan ellenzékiként, akinek egyéni választókerületben szavaztak bizalmat a polgárok. Két évvel később sikerrel indult az ellenzék előválasztásán a bicskei központú Fejér megyei 3. sz. országgyűlési egyéni választókerületben, meggyőző fölénnyel utasította maga mögé momentumos és MMM-es vetélytársát, így kivívta a lehetőséget, hogy az ellenzék közös jelöltjeként szálljon szembe 2022. április 3-án a Fidesz jelöltjével, Tessely Zoltánnal.
Mindkét említett, Balázs Péter által 2014-ben, illetve 2015-ben eladott vállalkozás – Papír Hungary Kft., Mopa Trade Kft. – ugyanannak a tatabányai férfinak és ismerőseinek tulajdonába került. A férfi, E. József és ismerősei problémás vállalkozások átvételére szakosodtak, legtöbbjüket a Tatabánya, Komáromi út 31. földszint 2. szám alá jegyezték be, amit Tatabányán és környékén (Bicske 20 kilométerre található Komárom-Esztergom megye székhelyétől) csak a „tatabányai cégtemetőként” emlegetnek. Egy korábbi cikk a férfit a „magyar csődrekorderként” említi, egy másik írás szerint ő vette át Gáspár Győző showman egyik vállalkozását is. E. József aktuálisan 250 cégben tulajdonos vagy jogosult cégjegyzésre, de a cégjegyzék összesen 1600 vállalatot tart nyilván a férfi nevén a múltból.
Ez szemet szúrhatott a hatóságoknak is, ugyanis tavaly azt közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), hogy munkatársaik „összehangolt akcióban” felszámoltak egy „bűnszervezetet”, amely „több száz, összesen milliárdos tartozással rendelkező céget vett át”. „Az eladók azt hihették, megszabadultak adósságaiktól, de a nyomozás bűncselekmények megalapozott gyanújával folyik” – írta a NAV a tatabányai cégtemetőre utalva. A Magyar Hang úgy értesült, hogy a tavaly februári rajtaütés alkalmával hat személyt vettek őrizetbe a NAV pénzügyi nyomozói, köztük a Balázs Péter képviselőjelölt cégeit is eltüntető E. Józsefet, aki egészen 2021 októberéig előzetes letartóztatásban is maradt, jelenleg bűnügyi felügyelet alatt áll.
A Balázs Péter képviselőjelölt egyik cégét átvevő másik személy, T. Szabolcs és a velük együtt dolgozó egyik ügyvéd is letartóztatásba került, ők valamivel előbb szabadultak, bűnügyi felügyeletre változtatta a bíróság a kényszer intézkedést. Lapunk úgy értesült, hogy a NAV Dél-alföldi Bűnügyi Igazgatósága jelenleg is nyomoz, a gyanú költségvetési csalás bűntettéről és más bűncselekményekről szól. A NAV azt is megjegyezte, hogy a gyanú szerint „a bűnszervezet a társaságokat nem azért vette át, hogy azok gazdasági tevékenységét folytassa, a cégek egy részének eleve olyan adótartozása volt, aminél a NAV végrehajtási eljárásai sem vezettek eredményre”. A nyomozók kétszázhatvan cég „eladását” vizsgálták, a társaságoknak az átvétel időpontjában összesen több mint egymilliárd forint tartozása volt. E. József őrizetbe vételekor a DK-s képviselőjelölt korábbi cégei már nem voltak E. József nevén, ahogy később látni fogjuk, azok addigra már kényszertörléssel megszűntek.
Lapunk birtokába került az a dokumentum, amellyel a Balázs Péter és üzlettársai (az egyik cégben testvérével voltak tulajdonosok, míg a másikban egyik bicskei barátjával, azonban mindkét esetben meghatalmazással a DK-s képviselőjelölt írta alá az iratokat helyettük is) a cégeket átruházták E. Józsefre és társaira. A „vételár” mindkét cég vonatkozásában jelképes 5-5 forint volt: „az ár megállapításakor a társaság gazdasági helyzete figyelembevételre került” – írták az üzletrész-átruházási szerződésben. Azt is megjegyezték, hogy az 5 forintos vételárat aznap meg is kapta Balázs Péter. Nem sokkal azután, hogy átkerült E. Józsefékhez, mindkét cég új, beszédes nevet kapott, a Papír Hungary Kft. „Fiaskó Papír 141006 Kft.”-re változtatta a nevét, míg a Mopa Trade Kft. új elnevezése „Fiaskó Mopa 151221 Kft.” lett. Ezzel párhuzamosan az új tulajdonosok elhatározták a vállalkozások végelszámolását is, ez a Fiaskó Mopa esetében az „adásvétel” után három hónappal, míg a Fiaskó Papír esetében csupán egy hónappal tulajdonosváltásuk után történt meg.
Birtokunkba kerültek azonban olyan információk is, hogy nem csak a fenti, 5 forintos szerződés született a felek között. Lapunknak adott nyilatkozatában Balázs Péter is megerősítette, hogy kötöttek E. Józsefékkel egy második szerződést is, amelyet értelemszerűen nem nyújtottak be a cégbírósághoz a tulajdonosváltás mellékleteként. Balázs Péter úgy magyarázza ugyanis a helyzetet, hogy a két megszüntetni kívánt cég miatt ők „szakemberhez” fordultak, aki ilyen problémás, ahogy a NAV fent idézett közleményéből is kiolvasható, sokszor tartozásokkal érintett cégek a jóhiszemű szemlélet szerint: megszüntetésével, realistábban: eltüntetésével foglalkozik. E második szerződés tartalmazta azt a megbízást, melyet Balázs Péterék E. Józseféknek arra vonatkozóan adtak, hogy a cégeket szüntessék meg. Balázs Péter azt is elismerte lapunk kérdésére, hogy fizetett eme „szolgáltatásért” E. Józseféknek. Lapunk úgy tudja, a tarifa néhány százezer forint lehetett. Az azonban nem világos hogy miképp’ is rendelkezhet egy jogilag már csak volt tulajdonos arról, mi történjék a nevéről elkerülő céggel, még akkor is, ha nem maga az adásvétel a fő ügylet, hanem a fő cél az, hogy lekerüljön a nevéről a problémás vállalkozás. A lapunk által megkérdezett jogi szakértő az üzletrész-adásvételi szerződés elolvasása után úgy nyilatkozott, hogy az felveti a színlelt vagy a leplezett szerződés lehetőségét is, ez azonban nem büntető-, hanem polgári jogi kategória, és ezt csak bíróság állapítja meg.
Az üggyel kapcsolatban feltett kérdéseinkre a Demokratikus Koalíció nem reagált annak ellenére sem, hogy a párt alelnökét, Vadai Ágnest egy sajtótájékoztatón is emlékeztettük arra, hogy nem válaszoltak. Az alelnök akkor reakciót ígért, ám az újabb két hét elteltével sem érkezett meg. Többek között arra szerettünk volna választ kapni a DK-tól, hogy felmerült-e, hogy visszavonják Balázs Péter jelöltségét, hogy a cégügyei ne rontsák az ellenzék esélyeit a választókerületben.
Balázs Péter, pártjával ellentétben, készségesen és gyorsan visszajelzett, és felajánlotta, hogy egy interjú keretében megválaszolja felvetéseinket. (Videós formában megtekinthető a cikkünk végén). A jelölt nem tudta megmondani, hogy konkrétan kit tájékoztatott a párton belül a cégügyekről, de azt mondta, a Demokratikus Koalíció tudomásul vette beszámolóját. Ugyanakkor azt sem tudta megválaszolni, hogy a párt mely vezetőjétől érkezett a nyugtázás.
Balázs Péter. Forrás: a képviselőjelölt közösségi oldala.
A képviselőjelölt azt mondja, a két cég „fiatalkori szárnypróbálgatás” volt, és amikor nyilvánvalóvá vált, hogy a vállalkozások nem váltják be a hozzájuk fűzött reményeket, egy hirdetés nyomán „szakemberhez” fordultak.
Talán a legfontosabb pont annak eldöntésére, hogy történt-e bűncselekmény az ügyben az, hogy volt-e köztartozása vagy beszállítói tartozása a cégeknek, melyektől megszabadultak Balázsék. Erről a DK-s képviselőjelölt azt mondta lapunknak, hogy „mikor mi átadtuk a két céget, akkor én nem tudtam róla, hogy van-e bármifajta köztartozása”. Ez leginkább a vállalkozások éves, kötelezően leadandó, nyilvános beszámolóiból derülhetne ki, azonban a Mopa Trade Kft.-nek nincs az erre szolgáló hivatalos felületen nyilvános beszámolója, a Papír Hungary Kft.- nek pedig a legutolsó leadott beszámolója 2012-es. A Mopa Trade cégkivonatából azonban annyi kiderül, hogy 2015. május 4-én, amikor még Balázs Péter és testvére volt a tulajdonosa, a NAV végrehajtási eljárást indított a vállalkozás ellen, és ez a végrehajtás, így minden bizonnyal a köztartozás is fennállt egészen a vállalkozás kényszertörléssel történő megszűnéséig, 2018 januárjáig. Az is a cégjegyzékből derül ki, hogy a NAV 2016-ban 657 000 forint követelést jelentett be a cég kényszertörlési eljárásában, azaz legkésőbb 2016-ban ennyi köztartozása egészen biztosan volt Balázsék cégének. Azonban az, hogy ez a köztartozás megegyezik-e a még Balázsék idejében keletkezett és a NAV által 2015-ben végrehajtás tárgyává tett adótartozással, nyilvános adatbázisokból nem igazolható, a NAV pedig ilyen esetekben adótitokra hivatkozva nem ad felvilágosítást. Ugyanakkor nem életszerű, hogy az E. Józsefék által megszüntetésre átvett vállalkozás 657 ezer forintnyi adótartozást generált volna egy év alatt. Hasonlóan a Mopa Trade-hez, a másik korábbi Balázs-cég kapcsán is jelentett be a NAV tartozást, a Papír Hungarynél ez 1,4 millióra rúgott 2015 nyarán, amikor már háromnegyed éve átkerült a cég E. Józsefék nevére.
Végül mindkét cég kényszertörléssel szűnt meg, azaz E. József nem teljesítette a Balázs Péteréktől kapott megbízást a cégek problémamentes felszámolására, hanem a hatóságok léptek közbe.
Az olyan vállalkozások kapcsán, melyek adótartozással vagy különböző adminisztratív hiányosságok miatt szűnnek meg, a hatóságoknak lehetőségük van vizsgálni azt is, hogy a korábbi (két évvel korábbi) ügyvezető kellő körültekintéssel járt-e el, van-e felelőssége a ki nem elégített hitelezői követelésekért. A cégbíróság így is tett, és mindkét cég vonatkozásában megállapította Balázs Péter felelősségét, és öt-öt évre eltiltotta attól, hogy cégvezető vagy cég többségi tulajdonosa legyen. Az eltiltások közül az újabb 2022 decemberében jár le. Utalhat arra, hogy mennyi tartozása volt a cégeknek, hogy a 2006. évi V. törvény úgy rendelkezik, hogy 3 millió forint vagy azt meghaladó bejelentett követelések esetén kaphatja a legszigorúbb, ötéves eltiltást a korábbi ügyvezető.
Balázs Péter akképpen nyilatkozott a Magyar Hangnak, hogy továbbra is indulni kíván az április 3-ai választáson, és „úgy érzi, vannak sokkal nagyobb problémák is a kormánypártok részéről”, mint az ő cégügyei. Pártjától, a Demokratikus Koalíciótól sem kapott arra vonatkozóan jelzést, hogy nem őt szándékoznának indítani.
A cikk elkészítésében közreműködött Katona Mariann.
Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2022/8. számában jelent meg február 18-án.
