Ötven nap van hátra az országgyűlési választásokig, ez pedig azt jelenti, hogy hivatalosan is kezdetét veszi a kampányidőszak. A közterületeken már eddig is lehetett látni politikusi plakátokat, a következő hetekben ugyanakkor garantáltan mindent beborítanak majd a pártok és jelöltjeik hirdetései: óriásplakátok, kisebb plakátok, még olyan helyeken is lesznek plakátok, ahol máskor nem. A kormány- és ellenzéki oldal is több százmillió forintot fog most elkölteni a választók meggyőzésére, a legnagyobb harc ezúttal is az úgynevezett bizonytalanokért megy majd.
Finisébe érkezett a Fidesz és az egyesült ellenzék – ahogy magukat hívják, Egységben Magyarországért – csatája az április 3-i országgyűlési választások előtt; szombattól hivatalosan is kezdetét veszi a kampány. Az ellenzéki szereplők rendre azt hangoztatják, hogy 2010 óta most tényleg van esélyük győzelmet aratni, hiszen meghallva a választók akaratát a hat párt összeállt és közösen indul Márki-Zay Péter miniszterelnök-jelölt vezetésével.
Éppen az összeállás és az ezzel együtt levezényelt tavaly nyár végi előválasztás elhozta azt a pontot is, amikor hosszú idő után ők tudták tematizálni a közbeszédet. Ebben az időszakban a közvélemény-kutatók is fej-fej mellett, néhány – az ellenzékhez közelebbinek sorolt – intézet még szűk vezetést is mért nekik a Fidesszel szemben. Márki-Zay Péter nem várt győzelme és a versengés közben egymásnak okozott sebek, illetve vélhetően a pártok lelkesedésének némi apadása ugyanakkor ahhoz vezetett, hogy egy jó időre lényegében eltűntek a nyilvánosság elől. Azóta a kutatócégek már újra a Fideszt mérik magasabban. Lapunk információi szerint ráadásul a legfrissebb adatok azt mutatják, hogy tovább nyílt az olló és a kormánypártok a korábbinál is nagyobb előnyre tettek szert.
A pénz a csodafegyver
Az ellenzéki üzenetek egyik fókusza jó ideig az volt, hogy egy győzelem esetén miként tudnák a kétharmados törvényeket és az alaptörvényt akár feles többséggel is megváltoztatni. Emellett, a jogállamisági kérdéseken túl a korrupció maradt az egyik fő téma, Márki-Zay Péter számtalanszor elmondja, hogy az elmúlt 1000 év legkorruptabb kormánya a mostani. Különféle kutatások azonban sorra azt hozzák ki, hogy az embereket sokkal inkább a megélhetésük és a napi életük érdekli, mint a korrupció. Ráadásul az ellenzék részéről nem könnyű meghatározni ezen témákat érintően a fő mondásokat, azon túl, hogy önálló egészségügyi és oktatási minisztériumot állítanának fel, illetve az alapvető élelmiszerek áfáját csökkentenék. Karácsony Gergely lapunknak adott interjújában is jelezte, hogy a kampány utolsó időszakában világosabban kell fókuszálniuk a megélhetési kérdésekre és úgy látta, hogy ebben van még dolguk.
Ez már csak azért is egy igazán húsbavágó kérdés, hiszen a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb jelentése szerint 15 éves csúcson van az infláció, idén januárban a fogyasztói árak átlagosan 7,9 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál.
A Fidesz lényegesen könnyebb helyzetben van, hiszen kormányzó párt, így pedig az állami bevételek felett is diszponál. Léptek is először az üzemanyag, majd több árucikk árának befagyasztásával. Függetlenül attól, hogy ezek az intézkedések mennyire növelik az inflációt vagy miként hatnak a kereskedőkre, az üzenet egyértelmű: a kormány elintézte, hogy miközben minden drágul, egyes cikkek olcsóbbak legyenek.
Ráadásul ezekben a napokban érkezett, érkezik meg a gyermeket nevelő családoknak az szja-visszatérítés, a nyugdíjasoknak a megemelt 13. havi nyugdíj, a rendvédelmi szektorban pedig a fegyverpénz. Összességében több százmilliárd forintot osztanak most szét, bár az is tény, hogy például az szja-visszatérítéssel leginkább az eleve jól kereső és egy gyermeket nevelő családok járnak jól.
Szinte már közhely, hogy a választást valójában a bizonytalanok, vagyis a konkrétan egyik oldalhoz sem tartozók döntik el. Ez a mostani helyzetre is igaz, hiszen a kormány- és az ellenzéki oldal stabil tábora mellett – ezt 2-2,5 milliósra szokták mérni – egy több százezres választói csoportról van szó. Ezúttal is kérdéses, hogy ezt a tömeget ki tudja jobban megszólítani: vajon mennyiben befolyásolja majd őket a kormányhoz kötött pénzosztás, amivel az ellenzék legfeljebb szavakban és ígéretekben tud versenyezni.
Nyilvánosság, de miből?
Ha releváns válaszokat is tud adni az ellenzék a megélhetési vagy a tágabb értelemben is vett biztonság kérdésére, az újabb nehézség, hogy ezt miként juttatja el a választók tömegeihez. A pénz ugyanis itt is kulcskérdés. A Fidesz és a kormány által az elmúlt években bekebelezett médiumok rendre a központi üzenetet hirdetik, nem mellékesen a ma már megkerülhetetlennek számító közösségi média platformjain is százmilliókat költenek el.
Amellett, hogy az ellenzék itt is hátrányban van a kiapadhatatlan anyagi forrásokkal szemben, üzeneteiket el kell juttatniuk olyan helyekre is, ahol leginkább a közmédiából, rádióból vagy például a megyei lapokból tájékozódnak az emberek. Ehhez pedig aktivistákra van szükségük, akik szó szerint felszántják az országot, bár állításuk szerint az előválasztáson legálisan megszerzett közvetlen címek, illetve az akkor fellelkesült támogatóik segítségével ezúttal ezt meg tudják ugrani.
Ajánlásgyűjtés, plakátok
A kampány hivatalosan az ajánlásgyűjtéssel veszi kezdetét szombaton, a 106 egyéni jelölt mindegyikének legalább 500 érvényes ajánlást kell összegyűjtenie a választóktól, hogy hivatalosan is megmérethesse magát április 3-án. Az aláírásokat február 25-ig lehet gyűjteni, az ajánlás érvényességének elengedhetetlen feltétele a saját kezű aláírás, azonban a többi adatot az ajánló választópolgár jelenlétében más is rávezetheti az ajánlóívre.
Országos listát az a párt vagy azok a pártok állíthatnak, amelyek legalább 71 egyéni jelöltet el tudnak indítani. Ez jóval magasabb limit a korábbinál, az Országgyűlés Volner János javaslatára döntött a feltétel szigorítása mellett, lényegében ez döntötte el, hogy a hat ellenzéki párt egy listával vág neki a választásnak.
Egyelőre egyébként a Fidesz még nem hozta nyilvánosságra, hogy az országos listáján milyen sorrendben szerepelnek majd a politikusai, ahogy egyelőre az ellenzék is adós ezzel. Annyit tudni, hogy az első helyen Márki-Zay Péter után Karácsony Gergely, Dobrev Klára, Jakab Péter és Fekete-Győr András szerepel majd.
A törvény szerint az országos listát állító pártok és az egyéni jelöltek is kapnak pénzt a kampányra, amit viszont csak ebben az ötven napban költhetnek el. Nem kis összegekről beszélünk: az a párt, amelyik országos listát állított és mind a 106 egyéni választókerületben van jelöltje, összesen 597 millió forintra jogosult. Vagyis, ennyit kaphat összesen a Fidesz-KDNP és ennyi jár az egyesült ellenzéknek is. Érdekesség, hogy amennyiben például a Mi Hazánk is teljesíti a feltételeket és mindenhol elindul, akkor egymaga ennyiből gazdálkodhat. A hivatalos állami támogatás része még, hogy minden egyéni jelölt is kap további egymillió forintot egy úgynevezett kincstári kártyafedezeti számlára.
