Diszfunkcionálisan működött együtt a hat párt, a háború kommunikációját nagyon elrontották, nem foglalkoztak a kormány óriási osztogatásával, egyáltalán, nem adtak semmilyen értelmezhető választ a szociális válságra, és még a kormányzóképesség látszatát sem tudták igazán megteremteni – ezeket említették az ellenzék politikusai, amikor a választási kudarc lehetséges okairól kérdeztük őket. Név nélkül nyilatkoztak, úgy kétségtelenül őszintébbek, de legalábbis elmondanak olyanokat is, amiket a nyilvánosság előtt már nem vállalnának. Arról ugyanakkor, hogy miért nem tudták ezeket a hibákat kiküszöbölni még menet közben, már eltérő vélekedések vannak. Értelemszerűen az egyik verzió, hogy a Márki-Zay Péter köré szerveződött országos kampánystáb nem működött elég jól, a másik oldal szerint ugyanakkor a pártok nem tették oda magukat.
Nem megkerülhető itt Gyurcsány Ferenc szerepe sem. – Gyurcsánnyal soha az életben nem lehet választást nyerni – mondta egy ellenzéki politikus, és többen egyet is értettek vele. Ám neki a legkevésbé sincs szándékában eltűnni, sőt, a feltételezések szerint mindent meg fognak tenni, hogy a következő körben már tényleg Dobrev Klára lehessen a jelölt.
Abban alapvetően egyetértés volt, hogy a Jobbik szavazói mintha eltűntek volna – vagyis részben a Mi Hazánkhoz, részben a Fideszhez vándoroltak –, ugyanakkor azt is figyelembe kell venni, hogy kifejezetten balos körzeteket is elbuktak. Olyanokat, amelyeket korábban kétharmados aránnyal megnyertek, most éppen csak behúztak vagy még el is veszítettek.
Beszélgetőpartnereink közül többen azt mondták, az utolsó hetekben már látták, hogy ebből vereség lesz, bár ilyen mértékűre nem számítottak. Igaz, olyan megszólalónk is volt, aki szerint a Facebook-like-ok és -megosztások nem csökkentek, így őt teljesen meglepte az eredmény.
– Zsigeri megérzésem most az összefogás ellen hat – ez volt az egyik válasz, amikor a hat párt szövetségének jövőjéről érdeklődtünk. Ugyanakkor jön most néhány időközi választás, 2024-ben pedig önkormányzati voksolás, vagyis nem lesz más opciójuk, mint együtt maradni. Nehéz tehát nem kényszerként értelmezni az együttműködést annak ellenére is, hogy a pártok elnökei és társelnökei már a választás másnapján összeültek, és utána arról számoltak be: elkötelezettek a közös munka folytatása mellett. A napi szintű kapcsolattartás intézményesített keretei mindenesetre megmaradnak, információink szerint az úgynevezett ellenállási bizottság – ez a pártelnökinél ugyan alacsonyabb szintű, de döntéshozó testület – továbbra is működni fog.
Habár sokan „várták”, az ellenzéki pártok vezetésének esze ágában sincs lemondani. – Most tényleg, mi változna attól, ha más a pártelnök? Meg kik azok egyáltalán, akik még nem vezettek pártokat? – hangzott az egyik reakció a felelősségvállalás ilyen típusú felvetésére. Az mindenesetre tény, hogy több pártnál is tisztújítás lesz a közeljövőben. Egyik nyilatkozónk szavai szerint értik, hogy a választók már zsinórban negyedszer jelezték, hogy nem kérnek belőlük, de ha még ők sincsenek, akkor vajon mi lesz. Csupán fideszes és Mi Hazánk-os képviselők a parlamentben.
Márki-Zay Péter szerepe egyelőre nagyon kérdéses. Információink szerint a legnagyobb esély arra van, hogy nem veszi fel a parlamenti mandátumát, hanem Hódmezővásárhelyen marad polgármester. (Lapzártánk után ez már biztossá is vált – a szerk.) A Demokratikus Koalíció, a Jobbik és az LMP biztosan elengedné a miniszterelnök-jelölt kezét, az MSZP, a Párbeszéd és a Momentum ugyanakkor valamilyen „udvariassági kapcsolatot” fenntartana vele. Többen is azt mondták, a legjobb lenne most kivárni, amíg Márki-Zay Péter megalakítja a tervezett konzervatív pártját, megnézni, hogyan viszonyulnak hozzá a választók.
Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2022/15. számában jelent meg április 8-án.
