Megválasztása óta péntek reggel adott először interjút Novák Katalin köztársasági elnök – méghozzá a Kossuth Rádiónak. Novákot az a Nagy Katalin kérdezte, aki jellemzően Orbán Viktort is szokta a közrádiónak adott interjúiban. Nagy arról nem kérdezte Novákot, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök keményen számonkérte a magyar miniszterelnököt pénteken hajnalban (erről itt írtunk), de azt felvetette a politikusnak, hogy „más országokban fiatal gyerekek állnak sorban nemváltoztató műtétekért”.
Novák az interjú kezdetén többek közt arról beszélt, mindannyiunk életét meghatározza a háborús helyzet, ami egy koronavírusos időszak után jött. Abban bízik, hogy a vírusjárvány mögöttünk van, legalábbis annak a dandárja. – Éppen, hogy kezdtünk volna fellélegezni, elsirattuk, megsirattuk a veszteségeinket, akkor jött a következő csapás – mondta. Kiemelte, ez egy drámai új helyzet, és nem tudni, hogy az Oroszország által éppen egy hónapja indított háborúnak mikor lesz vége.
A politikust ezt követően arról kérdezték, hogy az elmúlt napokban a határmenti településeken járt, ő pedig elmondta, tizenkét települést keresett fel. – Úgy érzem, hogy az ország vezetőinek ott kel lenniük, ahol szükség van rájuk – jelentette ki hangsúlyozva köszönetét az ottélők menekültek ellátásában nyújtott helytállásáért, és megindítónak nevezte az összefogást.
Novák: A háború elfedi a gyermekekre leselkedő veszélyeket
Később a műsorvezető azt vetette fel Nováknak, hogy „nyilván hallotta a magyarországi ellenzéknek azt a vádját”, hogy ők is ott voltak a határon és azt látják, hogy a kormány magára hagyta a civileket. – Rémhírterjesztésre végképp nincs szükség, mit érünk el ezzel? – reagált Novák. Állítása szerint ő a határmenti településeken töltött négy napja alatt csak pozitív tapasztalatokat szerzett, nem voltak pártbeli, nézetekbeli különbségek, egyszerűen csak segíteni akaró és segítségre váró emberek voltak. Később azt is mondta, a munkában résztvevő segélyszervezetek 500-500 milliót kaptak a kormánytól, de a magyar emberektől is több mint 800 millió forint érkezett a 1357-es adományvonalon.
Ezt követően Nagy Katalin azt kezdte fejtegetni, hogy a háború rávilágított arra, hogy „az élet rendje”, hogy a férfiak mennek harcolni, az asszonyok meg felelősséget vállalnak a gyerekekért. – Ma olyan nagy vita van a társadalmi nemekről, úgy érzi ön is, ha erre odafigyel az ember, világos választ kaphat, mi a nemek feladata? – kérdezte a háborút felhasználva arra, hogy átvezesse a beszélgetést a kormány gyermekvédelminek nevezett, a kritikusok szerint homofób népszavazására. Novák azt válaszolta, ha az életünk van veszélyben, lecsupaszodik minden, minden egyszerűbbé és egyértelműbbé válik. Ő maga olyan anyákkal találkozott, akiknek nincs fontosabb gyerekeik biztonságánál, akik hátra hagyták a férjüket, a 18 év feletti nagyfiaikat ezért. Novák megjegyezte azt is: most, hogy háború van, meg járvány volt, „elfedi azokat a veszélyeket, amelyek amúgy ott leselkednek”, és fenyegetik gyermekeink szellemi-lelki biztonságát. Ezért szerinte a jövő hétvégén rendkívüli fontosságú lesz a választás és az országos népszavazás, utóbbi lehetőséget ad mindenkinek, hogy állást foglaljon: a gyermekek szexuális fejlődésénél a szülők jogait kell-e megőrizni.
A műsorvezető ezen a ponton azzal folytatta: „borzasztó erősen támadják Magyarországot” a népszavazás miatt, „óriási reklámfelületeken, jó sok pénzért” biztatják az embereket, hogy érvénytelenül szavazzanak a népszavazáson, miközben „más országokban fiatal gyerekek állnak sorban nemváltoztató műtétekért”. Ez nem erősíti meg a kormányt? – kérdezte Nagy Katalin. Itt a hamarosan hivatalba lépő államfő úgy válaszolt: nem a kormány nevében tud nyilatkozni, hanem édesanyaként tudja azt mondani, hogy számukra nagyon fontos, hogy a gyermekeik hosszú távú szellemi, lelki, fizikai biztonságát is garantálják. Szerinte szülőként sokszor találkozni azzal, hogy a gyermekeiket nehezen tudják megóvni attól a veszélytől, „ami őket a nemi identitásában bizonyítja el”, és véleménye, hogy a gyerekeknek meg kell adni a lehetőség, hogy kisfiúként vagy kislányként nőjenek fel.
A legvégén Nagy Katalin tanáccsal is ellátta Novákot, azt mondta neki, hogy „nem biztos, hogy mindig olyan nagyon komolynak kell lenni, mint Áder János volt”. Novák Katalin erre úgy felelt: nem érzi szükségét az összehasonlításnak, egy új elnök egy új ciklus kezdetét jelenti, és az ő ciklusának is lesz sajátos arcéle.
