Nem sikerült meggyőzni a különböző pártok választóit a pártvezérek által gründolt széles összefogással – így értékelte Zárug Péter Farkas a Fidesz újabb kétharmados győzelmét. A megyei jogú városokban a politológus előzetesen jobb szereplést becsült az ellenzéknek.
Zárug a választás előtt, a Spirit FM műsorában nyilvánosan is közölte a saját becsléseit, amelyek szerint 110-112 mandátumhoz jutott volna a Fidesz. Sok elemzőtől eltérően ő kifejezetten számolt egy harmadik párt parlamentbe jutásával, és azzal is, hogy magas, hetven százalékos lehet a választási részvétel. A mandátumszámot tekintve viszont ő is alulbecsülte előzetesen a Fidesz eredményét, és az összefogás kudarcának látja, hogy végül ilyen gyengén szerepelt. – Az alulbecslésemnek az volt az oka, hogy a megyei jogú városokban az ellenzék alulteljesített. Úgy tűnik, igaz az a tankönyvi alapállítás, hogy egy ilyen „vegyesvágottat” pusztán az ellenfél legyőzésének akarása politikailag a választók szemszögéből nem tud szinergikusan összefogni. Téves volt az ellenzék azon feltételezése is, hogy ha az ellenzéki pártok 2018-as listás szavazatait összeadjuk, akkor abból a Fidesszel szemben valamilyen szinergikus többlet fog kijönni. Olyan megyei jogú városokban, ahol a 2019-es önkormányzati választáson ezt városi szinten még tudták produkálni, most nem tudták teljesíteni – mondta a Magyar Hangnak a politológus.
A 2019-es önkormányzati választást sokan a Fidesz ellen tiltakozó szavazásnak tekintették, és ennek tulajdonították az ellenzék – elsősorban a megyei jogú városokban elért – jó eredményét, Zárug Péter Farkas mégis arra mutatott rá, hogy a Fidesz olyan választókerületekben nyert most parlamenti mandátumot, ahol a 2019-es önkormányzati választási eredmény alapján ezt nem lehetett előre látni. – 18 ilyen választókerületet találtam, köztük a két miskolcit is - mondta. A magyarázat szerinte az összefogás teljes kudarca Márki-Zay szereplésével együtt. – Úgy tűnik egy helyi közösségi összefogás hitelességét messze magasabbra értékeli a helyi lakosság, mint a messziről jött vagy éppen már leszerepelt politikai figurák összefogását – vélekedett arról, hogy ami működött önkormányzati szinten, miért nem működhetett a parlamenti választáson.
Elmondása szerint a 2018-as országgyűlési és a 2019-es európai parlamenti választás eredményei alapján becsült, az önkormányzati választás eredményével súlyozva. Ezek alapján, és a Jobbik szavazók „arányos” szétválásával becsülte azt is, hogy a Mi Hazánk bejuthat a parlamentbe, amiben igaza lett.
A népszavazást illetően úgy látta: beigazolódtak az ezzel kapcsolatos előrejelzései: a Magyar Hangnak adott novemberi interjújában már beszélt arról, hogy a nemi és szexuális identitás témájával a Fidesz nem tudna már elég választót mozgósítani egy érvényes népszavazáshoz – Ekkora hűhó mellett sem lett érvényes a népszavazás – miközben a részvételi adatok számát nézve lehetett volna érvényes is. Ennél világosabb válasz nincs – értékelt a politológus, és azt is hozzátette: a részvétel nehezen mérhető össze a 2016-os migrációs népszavazáson elért részvétellel, hiszen az egy önálló népszavazás volt, most pedig országgyűlési választással volt összekötve a népszavazás, de még emellett is érvénytelen lett.
