Brutálisan drágult az energia a magyarországi nem háztartási fogyasztók számára 2022-2023-ban, és áruk abszolút értékben is jócskán felülmúlta az uniós átlagot. A jelenség azóta is dermesztően hat az egész gazdaságra.
Az Eurostat adatai szerint a magyar energiaipar (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás nemzetgazdasági ág) belföldi értékesítési árai a 2,8-szeresükre nőttek a 2022-2024-es években, ami a legjelentősebb drágulás az EU tagállamai közül (Dániára és Hollandiára nem álltak rendelkezésre 2024-es adatok). Az Európai Unió átlagában az áremelkedés 47 százalékos volt ugyanebben az időszakban. Pedig 2022 előtt még hasonlóan változott az EU-s és a magyar árszint, a közösségi átlag 2019 és 2021 között 21, a magyar 22 százalékkal emelkedett.
A 2022-2024-es évekre szinte alig volt olyan tagállam, amelyikben az energiaipar belföldi értékesítési árai a magyarhoz hasonlóan több mint a duplájukra nőttek volna, ez rajtunk kívül csak Romániában (+157 százalék) és Szlovéniában (+121) következett be. A legnagyobb áremelkedés 2022-t, a háború kirobbanásának évét jellemezte, ekkor a drágulás az EU-ban 91, Magyarországon 103 százalékot tett ki. A magyar folyamatok 2023-ban azonban még ennél is jobban elszakadtak az unióstól: míg a közösségben már 11 százalékos árszintcsökkenés volt tapasztalható, addig hazánkban további 47 százalékos emelkedés, ami a tagállamok közül a legjelentősebb.
2023-ban – ami tekinthető a hazai árak „elszállásának” évének is – a nem lakossági magyarországi fogyasztók átlagosan 23,84 eurót fizettek adók nélkül egy gigajoule fűtőértékű földgázért, 31 százalékkal többet, mint az EU-átlag. Az áramot tekintve sem volt jobb a helyzetük: átlagosan 25 eurócentbe került egy kWh-nyi fogyasztásuk, az uniós átlagnál 37 százalékkal többe. (Magyarország és az EU árszínvonala közötti különbséget kiküszöbölő, úgynevezett vásárlóegységben számított árak között még nagyobb a különbség, a földgáz 90, az áram 100 százalékkal volt drágább hazánkban, mint az EU átlagában.) A helyzet 2025. január-augusztusra sem változott meg gyökeresen: az uniós árszint 49, a magyar 181 százalékkal volt magasabb a 2021. évi átlagnál, ami a magyar termelők európaiakkal szembeni számottevő versenyhátrányára utal.
A magyarországi energiaipar belföldi értékesítési árainak megugrásával párhuzamosan a feldolgozóipar termelői árai 32 százalékkal nőttek a 2022-2024-es években, szintén a legnagyobb ütemben a tagállamok közül (a 2. helyen e tekintetben is Romániát találhatjuk 27 százalékos áremelkedéssel). A dráguló termelés nemcsak a nemzetközi versenyképességünket rontja, hanem belföldön növelőleg hat a fogyasztóiár-színvonalra, kedvezőtlenül befolyásolva egyúttal a lakossági fogyasztás volumenét is.
A KSH adatai szerint az energiaiparunk 2024. évi exportárszintje 63, a belföldi értékesítésé 200 százalékkal volt magasabb a 2021. évinél. Az ide tartozó három alágazat közül a villamosenergia-termelés, -ellátás, valamint a gázellátás is jobban drágult a hazai, mint a nemzetközi értékesítésben. A szinte kizárólag belföldre értékesített gőzellátás, légkondicionálás alágazat esetében csak a hazai viszonylatnak az áralakulására érhető el adat a KSH adatbázisában, aminek 2024-es árszínvonala 6,2-szerese volt a 2021. évinek. Az alágazat többek között gőzt, melegvizet, hűtött levegőt és vizet termel és oszt el fűtési, hűtési és energia célokra.
A szerző közgazdász
