A hazai „alt right” és az erőszak

Az „alternatív jobboldal”, az alt right Magyarországon inkább a radikális jobboldal, az amerikai eredetű elnevezés nem illik rá. Fő képviselője a Mi Hazánk Mozgalom nevű nemzeti radikális, populista, euroszkeptikus parlamenti párt, amely ezer szállal kötődik a két világháború közötti, jobboldali politikai erőkhöz és ideológiai irányzatokhoz. Bár a pártot közvélemény, és a politikai elemzők többsége is szélsőjobboldalinak könyveli el, vezetői, Toroczkai László, Dúró Dóra vagy a kurucinfós Novák Előd magukat „harmadikutasnak” tartják. Ezen az alapon elutasítják, hogy összefüggésbe hozzák őket a nácikkal vagy az 1944 előtt működő magyarországi pártokkal és mozgalmakkal, így az Ébredő Magyarok Egyesületével, a fajvédő és a nyilaskeresztes pártokkal, de a „szalonnyilasnak” nevezett Magyar Megújulás Pártjával is. Ezt vallja a terrorizmus miatt elítélt, a börtönből nemrég államfői kegyelemmel szabadult Budaházy György is, aki a Mi Hazánk híveinek szemében az elveiért mártíromságot szenvedő hős, és akit várhatóan ugyanúgy dicsfény övez majd „szenvedéséért”, mint a nála rövidebb ideig raboskodó Szálasi Ferencet.

A Mi Hazánk a 2022 áprilisi választásokon elért sikerét, azt, hogy a szavazatok 5,88 százalékát megszerezve új pártként „besétált” a parlamentbe, nem kis részben a covidoltások elleni propagandájának köszönhette. Népszerűsége azóta sem csökkent, inkább nőtt: a közvélemény-kutatók szerint jelenleg 9 százalékon áll, ami azt jelenti, hogy a Demokratikus Koalíció után (amelyet 12–14 százalékra becsülnek) a második legerősebb ellenzéki párt Magyarországon. Újra létrejött tehát a „centrális erőtér”, azzal a különbséggel, hogy az MSZP helyét a DK, a Jobbikét pedig a Mi Hazánk vette át, miközben a Fidesz–KDNP, a „nyugodt erő”, Bethlen István Egységes Pártjának kései utóda begyűjtheti mindazok szavazatait, akiket riasztanak a szélsőségek.