Mind az ellenzéki választók, mind a közélet iránt érdeklődő polgárok, mind az ellenzéki pártok és civil szervezet részéről időről időre felvetődik a kérdés, hogy hogyan korrigálható a jelenlegi aránytalan és a legnagyobb pártot túlságosan erősítő választási rendszer, összefüggésben a különböző közjogi méltóságok szerepével is. A jelenlegi politikai helyzetben, amikor a fideszes egypárti túlhatalom (copyright by Brenner..) leváltása elérhető közelségbe került, fontos, hogy a választások előtt széles társadalmi vita és – ha lehetséges – konszenzus szülessen arról, milyen korrekció szükséges ahhoz, hogy a versengő, többpárti polgári demokrácia keretrendszerét megalkossuk. Ezt a konszenzust pedig tartsa magára nézve kötelezőnek minden kormányzati felelősséget kívánó, a parlamenti megméretést vállaló politikai közösség!
A 2026-os választásokra készülve a Jobbik mint hazánk felelős nemzeti, keresztény és konzervatív pártja koherens, kiérlelt és átfogó elképzelést terjeszt elő, amelynek megvitatását javasolja annak érdekében, hogy a magyar polgárok pontosan tudják, milyen közjogi rendszerrel kell helyrehozni az Orbán-rendszer okozta problémákat. Ez egyben lehetőséget nyújt a valódi rendszerváltásra is, hiszen nem a 2010 előtti közjogi berendezkedést restaurálja, és természetesen vállaltan politikai közösségünk értékválasztását tükrözi.
A mostani egyfordulós, erős győzteskompenzációval működő választási rendszer a kétpólusú politikai versenynek kedvez, amelynek végén az egyik fél számára szinte garantált a kétharmad – vagyis a győztes nagyon győz, a vesztes pedig nagyon veszít. Az így kialakuló parlamenti arányok ráadásul azt is garantálják, hogy a jelenleg az Országgyűlés által – tehát közvetett képviselet útján – választott államfő személye is a nagy eséllyel kétharmadot szerző kormánypártnak kedvez. A fékek és ellensúlyok rendszerét jobban biztosító, a magyar közjogi hagyományokat is újraépítő kétkamarás parlamentet és közvetlenül megválasztott államfőt javaslunk tehát jelen vitaanyagban.
A magyar polgári demokrácia jövőjének biztosítása érdekében a választási rendszerünket új alapokra kell helyezni, amely kiegyensúlyozottabb, a választói akaratot valóban tükröző választási eredményt hoz. Ennek érdekében Magyarországon egy arányosabb és igazságosabb képviseleti rendszert kell létrehozni. Eme vegyes választási rendszerben az egyéni és a listás parlamenti mandátumok kiegyensúlyozottan jelennek meg, de fontos emlékeztetni rá, hogy a választási rendszer 2011-es fideszes változásai előtt 176 fő egyéni választókerületből, 64 fő országos listáról, 146 fő területi listáról került az összesen 386 képviselőt számláló parlamentbe. Érdemes volna ismét hasonló arányokat létrehozni a listás és az egyéni mandátumok között, 250 főben maximalizálva az Alsóház létszámát. Javaslatunk tehát fenntartaná a 106 egyéni mandátumot, de 144 pártlistás mandátumot osztana ki az országos pártlistákról. Ezen kívül megfontolásra bocsátjuk annak megvitatását, hogy a jelenlegi 71 egyéni jelölt helyett, az európai parlamenti szavazáshoz hasonlóan, országosan 20 ezer ajánláshoz kötnénk az országos lista állítását.
El kell törölni a győzteskompenzáció rendszerét! E szerint a jelenlegi választási rendszerben egy választókerületben az első és a második helyezést elért jelölt közti szavazatkülönbséget hozzáadják a nyertes jelölt pártjának listás szavazataihoz. A győztes párt így nemcsak az adott egyéni mandátumot kapja meg, de pluszban azokat a szavazatokat is, amellyel jelöltje többet kapott, mint a második helyezett. Ez lényegében azt jelenti, hogy aki az erősebb jelöltre ikszel, annak a voksa kétszeresen is számít. Vagyis többet ér, mint a többi honfitársaié, akiknek mindössze annyi a bűnük, hogy nem a győztesre szavaztak. Ezzel a Fidesz az egyenlő választójogot, a demokrácia egyik legfontosabb oszlopát döntötte ki, a legutóbbi 2022-es választáson számítások szerint ez 7-8 érdemtelenül megszerzett parlamenti helyet hozott a fideszes egypárti túlhatalomnak. Ezért is kell győzteskompenzáció rendszerét kivezetni.
Az egyéni választókerületek manipulációját egy független testület létrehozásával kell visszaszorítani, amelybe a parlamenti pártok is delegálnak tagokat a felülvizsgálat szabályosságának fenntartása érdekében.
A pártok együttműködése szempontjából fontos lépésként javasoljuk, hogy álljon vissza korábbi kétfordulós választási rendszer. Erre azért van szükség, hogy a pártok az első fordulóban indíthassanak önálló jelölteket, míg a második fordulóba már csak a két legtöbb szavazatot kapott jelölt kerüljön be, s így ott az egymás javára történő politikai támogatás szerepe is felértékelődne. Ez egyben a magyar közéleti vitákban jelenleg zajló, esetenként végletesen primitív és sértő vitát is lezárná arról, hogy kinek „szabad” elindulnia egy parlamenti választáson…
A második rész itt olvasható.
A szerző nyelvész, egyetemi docens, a Jobbik elnökhelyettese, országgyűlési képviselő
A Hang.hu oldalon megjelent vélemények nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját
