Február elején a Központi Statisztikai Hivatal közzétette a 2024. december havi gyorstájékoztatóját a népesség alakulásáról, így az azt megelőző 11 hónap adataival együtt összesítve képet kaphattunk arról, hogyan alakult Magyarország demográfiája a tavalyi évben. Az elénk táruló képhez, ezen belül is a születések számának alakulásához nem lehet mást, mint drámai jelzőket fűzni. Rettenetes, borzalmas, siralmas, tragikus. Tavaly ugyanis hazánkban 80 ezernél is kevesebb gyermek született, mindössze 77 500 (összehasonlításképpen 2023-ban 85 225). Ennyire kevesen soha korábban nem születtek Magyarországon (illetve, ha szőrszálhasogatók akarunk lenni, akkor utoljára talán valamikor a XIII-XIV. században lehetett e körül a születések száma, figyelemmel az akkori becsülhető lélekszámra és termékenységre). A 80 ezres számot afféle lélektani határként is tekinthetjük az utóbbi évtizedek adatainak a tükrében, ezért is tűnik ennyire drámainak ez a csökkenés.
Ahhoz, hogy az aktuális születésszámot kontextusba helyezhessük, érdemes egy kicsit visszamenni az időben, mégpedig éppen ötven évet, 1975-ig. Abban az évben született ugyanis a legtöbb gyermek Magyarországon a Ratkó-korszakot követő évtizedekben (194 240), majd utána évente jelentős mértékben csökkenni kezdett a születésszám (1976: 185 405, 1977: 177 574, 1978: 168 160, 1979: 160 364, 1980: 148 673, 1981: 142 890, 1982: 133 559). 1982-től fogva a továbbiakban a változás évről-évre nem drasztikus, hanem kis mértékű volt, de a csökkenő tendencia fennmaradt, még ha volt egy-egy kiemelkedő év is. 1983 és 1992 között tehát a 120-130 ezres sávban mozgott az évi születésszám, aztán 1993-95-ben 110-120 ezer között, majd 1996-tól jött a Bokros-csomag „áldásos” hatása (1995: 112 054, 1996: 105 272, 1997: 100 350, 1998: 97 301).
Az ezredforduló körüli években és utána egészen 2009-ig ismét egy stabilabb időszak következett: a születések száma egy nagyon szűk sávban, 95-99 ezer között ingadozott, a legjobban kiugró év 2006 (99 871) és 2008 (99 149) volt. Persze ezekben az években kerültek az úgynevezett Ratkó-unokák szülőképes korba, ennek elmúltával azonban újabb szintcsökkenés következett. 2010-től az ingadozás centruma 90 ezer lett, az ettől való eltérés pedig csupán +/- 2-3 ezer volt egy-egy évben. Jobb években kicsit 90 ezer felett, rosszabb években kicsit alatta. A születések száma első ízben 2011-ben esett ez alá (88 049). A két legjobb év ebben az időszakban 2016 (93 063) és 2021 (93 039) volt, ugyanakkor egészen 2022-ig sosem esett 88 ezer alá a születési szám (az egyes évek adatai – és 1900-ig visszamenőleg az összes év adata is – itt és itt találhatók meg).
2023-ban aztán megtörni látszott az előző 13 év trendje, a születések száma 85 225-re csökkent. Egy éve ilyenkor még nem lehetett tudni, hogy ez a kilépés a korábbi, 90 ezer körüli sávból csupán egyszeri, rendkívüli eset, vagy egy újabb tendencia kezdete. Az éppen ismertté vált 2024-es adat azonban eloszlat minden illúziót: nemhogy arról van szó, hogy ezentúl tartósan 90 ezer alatti születésszámmal kell kalkulálnunk, hanem az már egyenesen 80 ezer alá zuhant be. Az utóbbi hónapokban sejthető volt már a lélektani határ átlépése, hiszen a KSH által havonta kiadott gyorstájékoztatókból látszott, hogy 2024-ben a havi adatok bőven 7 000 alattiak, sőt a hónapok több mint felében még 6 500-nál is alacsonyabbak. Hónapról hónapra nyilvánvalóbb volt, hogy a szintet lépés negatív irányban be fog következni.
Ha a teljes termékenységi arányszámot nézzük, bár a tízes évek második felében a korábbi, jellemzően 1,3-1,4 közötti értékekről történt valamelyest egy felfelé való elmozdulás egészen 1,6-ig (2021), azóta viszont ez a mutatószám is csökken (2022-ben 1,55, 2023-ban 1,51, végül tavaly ez is bezuhant: mindössze 1,38).
Az utóbbi évek, különösen az elmúlt év adataiból látható, hogy minden sikerpropaganda dacára a születések számának növelését elérni hivatott intézkedések nagyjából 2021-ig is csupán a szinten tartáshoz voltak elegendőek, azóta pedig már ahhoz sem. A lakásépítéshez, illetve -vásárláshoz nyújtott támogatások és kedvezményes kölcsönök igazából csak a lakás- és az építőipari árak növekedését eredményezték, de a születésszámon semmit nem javítottak. Nyilvánvaló, hogy a következő kormánynak érdemi megoldásokat kell találnia a születések növelése érdekében (például jelentős számú, megfizethető bérlakás építése fiatal párok, családok számára, az édesanyák rugalmas munkavállalásának támogatása, bölcsődei férőhely biztosítása minden igénylő részére). A cél nem lehet kevesebb, mint újra 80 ezer fölé emelni a születések számát, lehetőleg vissza a 90 ezer körüli sávba.
