Novák Katalin villámgyors bukása után Sulyok Tamás köztársasági elnökké avanzsálása 2024-ben nem volt meglepetésnek nevezhető, hiszen mégiscsak egy komoly közjogi méltóságot viselő személyre esett az Országgyűlés választása. Egy évtizeddel korábban Sulyok Tamás alkotmánybíróvá, majd az Alkotmánybíróság elnökévé történt választása viszont vaskos meglepetésnek számított. Mindazonáltal érdemes figyelembe vennünk azt a sokszor Franklin D. Rooseveltnek tulajdonított mondást, miszerint a politikában semmi nem történik véletlenül, ha mégis, akkor biztosak lehetünk benne, hogy az úgy lett eltervezve. A következőkben ennek fényében vizsgáljuk a 2010–2015- ös időszakot, ebben pedig a Sulyok Tamás alkotmánybíróvá, majd alkotmánybírósági elnökké történt választásának néhány mozzanatát.
Hirdetés
A 2010-ben az Országgyűlésben kétharmados többséget szerző kormánypártok már 2011-ben úgy módosították az alkotmányt, hogy az alkotmánybírák számát 11-ről 15-re emelték (ez az angol nyelvű szakirodalomban „court-packing”-nek nevezett módszer, amellyel az erre képes politikai erő a legfőbb bírói testület létszámának megemelése után azt saját jelöltjeivel tölti fel). A 2011. szeptember 1-jei bővítéssel (1 betöltetlen és 4 új helyre választottak alkotmánybírákat kormánypárti kétharmaddal) megtörtént az Alkotmánybíróság kormánypárti szimpátiájú erős többségének létrehozása.
Következő kérdésként adódhatott, hogy melyik alkotmánybíró vegye majd át az Alkotmánybíróság konszenzussal választott elnökének, Paczolay Péternek 2015-ben megüresedő helyét. Szóba jöhetett természetesen bárki a régi tagok, illetve a 2011-ben megválasztott és a 2015-ös váltásig megválasztandó alkotmánybírák közül. Pontosabban ennél azért szűkebb volt a kör, hiszen bár az alkotmánybírói stallumhoz nem szükséges a kiemelkedő tudományos életút (20 évi szakmai gyakorlat elegendő), az Alkotmánybíróság fennállása során elnökei közül egy sem volt, aki ne rendelkezett volna legalább PhD-fokozattal. Mindez persze természetesnek tűnik az Alkotmánybíróság tekintélyének megőrzése érdekében. Aki tehát alkotmánybíróság-elnöki ambíciókat dédelget, annak világos lehet, hogy a PhD a sine qua nonja ezen pozíció betöltésének. E tekintetben különösen érdekes tény, hogy a 2011-es bővítés és a 2015-ös alkotmánybírósági elnökváltás között megválasztott 5 alkotmánybíró közül nem kevesebb mint 3, név szerint Sulyok Tamás, Juhász Imre és Czine Ágnes is röviddel alkotmánybírói megválasztása előtt szerezte meg a PhD-fokozatot. Időrendi sorrendben: Juhász 2011-ben PhD-zett, 2013-ban lett alkotmánybíró, Czine 2012-ben PhD-zett, 2014-ben választották alkotmánybíróvá, Sulyok Tamás pedig 2013-ban PhD-zett, és már a következő évben, 2014-ben alkotmánybíró lett. Bár természetesen nem kizárható, hogy mindhárman szakmai pályájuk végéhez közeledve, a PhD megszerzésének átlagos életkoránál szignifikánsan idősebben (48, 54, illetve 58 évesen) érezték szükségét a tudományos fokozat elérésének, a fentiek alapján elképzelhető, hogy ekkor már az alkotmánybírói, sőt alkotmánybírósági elnöki pozíció is felmerülhetett egyikük-másikukkal kapcsolatban (mint ismeretes, Sulyok és Juhász később alkotmánybírósági elnök is lett).
Sulyok Tamásra visszatérve, valamikor tehát a 2010-es évek elején megszületett a döntés, hogy PhD-fokozatot szerez, amit aztán 2013-ban, 58 évesen a Szegedi Tudományegyetemen abszolvált is. Témavezetője Trócsányi László volt, Sulyok egyetemi évfolyamtársa, aki a párizsi magyar nagyköveti teendők ellátása mellett is vállalta a témavezetőséget (Trócsányi ekkor még nem volt majdnem európai uniós biztos, majdnem alkotmánybírósági elnök vagy éppen majdnem köztársasági elnök; elképzelhető, hogy ezen pozíciók egyikét-másikát PhD-tanítványa később éppen előle halászta el). Szögezzük le, hogy a PhD-fokozat az önálló tudományos munka végzésére való képesség és az ebből születő, szakmai folyóiratokban publikált új tudományos eredmények elismerése. Sulyok Tamás világhálón megtalálható PhD-értekezése (Az ügyvédi hivatás alkotmányjogi helyzete) 203 oldal terjedelmű, irodalomjegyzéke 49 cikket tartalmaz. A 49 közül egyetlen cikk Sulyok Tamás sajátja, és erre is csak egyetlenegyszer hivatkozik a több mint 200 oldalas tanulmányban, amely azért, lássuk be, elég sovány elismerése saját maga tudományos munkásságának, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy van olyan szerző (M. Killian), akinek 7 publikációjára összesen 13 alkalommal hivatkozik! Az iróniát félretéve, a PhD-értekezés célja (a tudomány jelenlegi állásának bemutatása mellett) elsődlegesen mégiscsak saját tudományos eredmények szemléltetése, márpedig ez Sulyok Tamás dolgozatában a fentiek tanúsága szerint csak hajszálvékonyan található. Mindazonáltal Sulyok Tamás a PhD-fokozatszerző eljárás valamennyi állomásán, nyilvánvalóan az egyetem doktori szabályzata minden pontjának megfelelve, sikeresen átmehetett, hiszen 2013-ban megszerezte a PhD-t!
És ettől kezdve a dolgok lényegesen felgyorsultak. Sulyok Tamást 2014-ben alkotmánybíróvá, 2015-ben az Alkotmánybíróság elnökhelyettesévé, 2016-ban pedig az Alkotmánybíróság elnökévé választották. Az, hogy Novák Katalin faux pas-ja Sulyokot később a köztársasági elnöki székbe röpítette, csak hab volt a tortán, és nyilvánvalóan már egy másik történet.
Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2025/17. számában jelent meg április 25-én.
