Gripen háromszög
Délutáni és éjszakai kiképzési gyakorlatot tartanak az MH vitéz Szentgyörgyi Dezső 101. Repülődandár Gripenjei Kecskeméten 2024. szeptember 18-án este (Fotó: MTI/Ujvári Sándor)

Nyíregyházán és Debrecenben Gripen vadászgépeket láttak a polgárok, s mivel teljes biztonságban érzik magukat Orbán Viktor védőszárnyai alatt, ezért csak hobbi-rémületből érdeklődtek, hogy vajon mi is történhetett.

A Honvédelmi Minisztérium az MTI-n keresztül ezt nyilatkozta: „A közösségi médiában terjedő híresztelésekkel ellentétben nem drónok miatt láthattak Gripeneket a levegőben Nyíregyháza környékén kedden…. délután két JAS-39 Gripen vadászgépet emelt a levegőbe a Magyar Honvédség gyakorlóriasztás keretében, amely a levegőben éles riasztássá vált…. Nyíregyházáról útvonalrepülésre indult egy VENTUS 2A típusú vitorlázó repülőgép, amely az időjárási körülmények miatt a román határ közelébe sodródott Csengernél, majd visszafordult Nyíregyháza felé…. A vadászgépek a vizuális azonosítást követően visszatértek kecskeméti bázisukra.”

Hogy is van ez?

Teljesen random módon a Szentgyörgyi Dezső 101. Repülődandár két Gripent indít gyakorló útra Kecskemétről Nyíregyháza felé, pontosabban csak azt tudhatjuk, hogy ezen dandárnak az „egyik gyakorló légtere az Északkelet-Magyarország feletti légtérben található”. Ugyanekkor egészen véletlenül egy Nyíregyházáról indult vitorlázó repülőgép valamilyen időjárási okok miatt Csengernél Románia közelébe sodródott. Emiatt a két Gripent – Nyíregyháza és Debrecen légterét átszelve – ráküldték a vitorlázóra, hogy megnézzék, valóban az-e, aminek mondja magát, s miután a vizuális azonosítás megnyugtatóan végződött, a bomba szállítására alkalmas gépek szépen visszatértek Kecskemétre. Ez a Kecskemét–Csenger–Nyíregyháza háromszög azonban valahogy nem jön össze nekem, noha még az is lehetséges, hogy most véletlenül igazat mondanak.

A Gripeneket a svédek elsősorban önvédelmi célokra tervezték, ezzel a típussal készültek korábban egy tömeges szovjet támadásra. Milyen érdekes dolgokat állít elő az élet, nem igaz? Fontos, hogy 120 kilométer távolságra képesek pontosan detektálni a céltárgyakat, és legnagyobb sebességük, ha elég magasan vannak, 2100, tengerszinten pedig 1470 km/h. A berepüléssel érintett terület ez utóbbinak felel meg.

A VENTUS 2A típusú vitorlázó repülőgép maximális sebessége 285 km/h, de normál körülmények között gondolom ez is úgy 100-150 km/h sebességű. Kecskemét és Nyíregyháza nyílegyenes légvonalban nagyjából 190 km-re van egymástól, Nyíregyházától Csenger 75 km-re található az égi utakat használva, ha viszont Debrecentől előbb Nyíregyházára repülünk és onnan Csengerre, az már 123 km!

A matematika elég egzakt tudomány. A fenti sebességadatok alapján a közlemény akkor lehet valós, ha a Gripenek már közel jártak Nyíregyházához. Ha viszont ott jártak, akkor a két gépen működő 120 km-es hatótávolságú tárgydetektor adataiból elég nagy biztonsággal meg kellett volna állapítani, hogy Csengernél mi szerencsétlenkedik a levegőben. Valamiért tehát mégiscsak elmentek vizuálisan azonosítani ezt a repülő tárgyat, ami izgalmas dolog lehetett, hiszen az átlagsebességeket nézve tízszer gyorsabb a vadászgép, mint a vitorlázó. A vizualitás pedig egyértelműen az emberi szem általi meggyőződésre utaló kifejezés. Külön gondot jelent nekem a debreceniek jelzése. Ha ránézünk a térképre, akkor azt láthatjuk, hogy a bevetés csak Debrecen légterének elhagyását követően történhetett, mert onnan északra, Nyíregyháza felé repülni, majd ott keletre fordulni értelmetlen időveszteség lett volna: 50 km-rel hosszabb az út.

Mindezt azért fejtettem ki ilyen hosszan, hogy lássuk, egy nem transzparens hír mögött a laikus számára mennyi kérdés merülhet fel, ha nem bízik abban, akitől az információ származik. Márpedig a forrás a Honvédelmi Minisztérium.

Akkor térjünk rá a lényegre. Csengertől az ukrajnai Beregszász alig 25, míg a romániai Szatmárnémeti 13 km távolságra van légvonalban. Az eset időpontjában Orbán épp a magyargyűlölő, fasiszta, irredenta, Ukrajnával szemben területi követeléssel élő román elnökjelöltet méltatta, emellett nagyban állt az ukrajnai magyar kémbotrány, illetve pusztított a kiszivárgott, háborúra felkészítő honvédelmi miniszteri hanganyag körüli botrány.

A kormánnyal szemben ennyire megrendült bizalmi helyzetben álló embereknek, ha maguk felett vágtázó Gripeneket látnak, nem az jut eszükbe, hogy Tom Cruise egy új Top Gun filmet forgat Csenger légterében, hanem hogy megtámadtak minket. Pár napja viszont (ha harminc perce nem olvastunk híreket) már az is eszünkbe juthat, hogy mi támadtuk meg esetleg Ukrajnát. Nem csoda tehát, hogy a vadászgépeket annyira ráküldték a három ország határai között repkedő objektumra, hogy vizuális azonosításra kerülhetett sor.

Az esetből is látszik, hogy a háború nem játék, és nem is üzlet az emberek számára. Olyan közhatalmat kell szerveznünk a társadalmunk irányítására a jelenlegi helyett, amely ezt az alapelvet maradéktalanul betartja és betartatja.