A Hős utca 15. lesz a Terrorelhárítási Központ (TEK) új nagy komplexuma, ahol korábban a kíméletlen, önmagát tápláló és növesztő gettóban, szegregátumban éltek az emberek. Egy rendelet mostantól nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá nyilvánítja ezt az építkezést „az annak megvalósítását megelőző bontási feladatok gyorsabb, egyszerűbb és hatékonyabb megvalósítása érdekében”. Az itt élt lakók ingatlanait kisajátították vagy más elhelyezést kaptak a hely elhagyása fejében: ugyan az önkormányzat vásárolta fel az ingatlanokat, de azok már az állam tulajdonát képezik. És most bontanak, hogy építhessenek.
Nemzetgazdasági szempontból vajon milyen jelentőséggel bír a TEK? Hiszen a meghirdetett cél egy olyan multifunkcionális központ létrehozása, amelyben egyesül a terrorelhárítás, a személyvédelem, az operatív műveletek irányítása, a speciális technikai kapacitás. Hol van itt a gazdasági érdek? Erre is ráhúzzák majd azt, hogy így olcsóbb lesz a fenntartás, de hogyan lehet ezt elhinni, ha a részletes ütemterv és a máshol megszüntetett, átszervezett működés adatai nem elérhetőek a nyilvánosság számára?
Hős utca: most már tényleg mindjárt bontják
Évtizedeken keresztül gettóként működött a tömb, tisztázatlan tulajdoni viszonyokkal, sokszor kábítószer problémákkal.
A komplexum átadására valamikor 2026-2027-ben kerülhet sor, de most még nincs hivatalosan közölt, pontos dátum. A politikai viszonyokból és a még tisztázatlan építési helyzetből az a következtetés is levonható, hogy akár a választásokig vagy az új kormány megalakulásáig részben vagy egészben működni kezdhet a a központ. Ha vicces kedvemben volnék, azt mondanám: főleg, ha kínai hitelből, az általuk szervezett vendégmunkásokkal építtetik fel az arrafelé szokásos tempóban. Akkor karácsonyra is kész lehetne.
A Hős utca Budapest szempontjából stratégiailag fontos helyen található, ez már önmagában is egy fontos tény. Ezen felül az új központ tempós létrehozásának a kormány részéről több komoly politikai üzenete is feltételezhető:
1. megmutatja, hogy képes kézben tartani a kontrollt a jogszabályok és az adminisztráció felett még olyan ügyekben is, amelyek nagyon érzékenyek (szegénység, bűnözés, gettó, romák, kábítószer);
2. képes megerősíteni a központi hatalmat ott, ahol korábban káosz uralkodott;
3. demonstrálja, hogy a társadalmi és szociális problémákat erős kézzel meg tudja szüntetni;
4. alkalmas a „rendpártiság” következetes végrehajtásának kommunikálására;
5. felmutatható mint a NER alatti fejlődés egy szép példája;
6. lekötelezheti a TEK munkatársait a jobb munkafeltételek biztosításával;
7. mondhatja, hogy jobban, szervezettebben, olcsóbban védhető az objektum, mint azok, amelyekből a feladatokat áthelyezik majd ide;
8. alkalmas a „félelemkeltésen” alapuló biztonság megerősítésére;
9. felhasználhatja a kommunikációban arra, hogy bemutassa: rendelkeznek a külső veszélyek és a belső biztonsági kockázatok kivédéséhez szükséges csapásképes központtal;
10. a migrációs „fenyegetettség” elleni harc egyik sikereként is tálalhatja az építkezést;
11. általa hivatkozhat arra a kőbányaiak előtt, hogy a beruházással az ingatlanjaik értéke megnőtt, ezért is érdemes a Fideszre szavazni;
12. Orbán megmondta, és megcsinálták.
Az előbbi célok érdekében várható, hogy vizuálisan komoly hatású építkezés következik. Erőt mutató masszív, erődítményszerű formákkal, mindenféle modern, részben láthatóvá tett fejlett védelmi rendszerrel, állami szimbólumok jól látható kihelyezésével, a célnak megfelelő világítástechnikával. Az őrzése is pazar lesz, mondhatni filmbe illő (felkészül: Rákay Philip).
Laikusként úgy látom, hogy nemzetgazdasági szempontból semmilyen indok nincs az építkezés kiemelt beruházássá nyilvánításának, ez azonban manapság senkit nem érdekel a döntéshozók körében, a törvényhozásban és a végrehajtásban, hiszen rettenetes vészhelyzetben élünk.
A cél szentesíti, és néha élesíti is az eszközt, ami most ebben az esetben a Hős utcai új TEK-központ.
