
Nőnek a nyugdíjak 3,2 százalékkal az év elejétől. Ez mindenképpen jó hír, többszörösen is az. Jó hír a nyugdíjasoknak, mert több pénzt fognak kapni. Jó hír a társadalomnak, mert azt üzeni, hogy a kormány odafigyel a nyugdíjasokra, gondol rájuk. Jó hír azért is, mert ezek szerint sikerült megfékezni az inflációt, és most csak 3,2 százaléknál tartunk. Elértük volna a kánaánt?
Viszont ha arra gondolunk, hogy 2024-ben reálbér-növekedés történt a magyar gazdaságban, vagyis a bérek vásárlóereje nőtt, akkor a nyugdíjak szempontjából már nem annyira rózsás a kép. Hiszen az inflációnak megfelelő emelés csak szinten tartja a nyugdíjak vásárlóerejét, növekedésre nem ad lehetőséget. Amellett azt sem veszi figyelembe, hogy a megélhetés költségei folyamatosan emelkednek. Olyan dolgokért, szolgáltatásokért kell fizetnünk, amelyek régen nem voltak. Például az ezredforduló előtt még nem kellett okostelefont vásárolnunk, sem előfizetnünk rá. Most pedig ezek nélkül elképzelhetetlen az élet.
A jó hír csak akkor lenne jó hír, ha a kormány által megadott inflációs adat valós lenne. Ennek ellenőrzése a mi dolgunk, akik vásárolunk a boltokban.
Az új évbe fordulva többféle statisztikát készítek családunk anyagi helyzetét illetően az előző évről. Így a jövedelmünkről, a befizetett adónkról, az egy főre jutó havi nettó jövedelmünkről, a bankszámlánk és az életbiztosításaink alakulásáról. És van egy kezdetleges fogyasztói kosaram, amelyben szereplő termékek áraiból ki tudom számolni, hogy engem ténylegesen mekkora infláció sújtott az adott évben. Érdekességként közlöm ennek adatait.
A fogyasztói kosaram csupán öt terméket tartalmaz: 1 kg-os félbarna kenyér, 1,5 százalékos friss tej (1 l), 1 kg kristálycukor, 1 l étolaj, 1 l benzin. Lehetne sok más árut is belevenni, ezért neveztem kezdetlegesnek. Mégis jól tükrözi az infláció alakulását, mert ezek a termékek szinte minden nap szerepelnek a gyermekes családok vásárlásaiban. A hitelességét azzal biztosítom, hogy a statisztika készítési módszerem állandó: mindig ugyanazokat a boltokat látogatom, és a december 31-én ezekben kapható legolcsóbb, nem akciós termékek árát írom fel.
Íme, az utóbbi öt év statisztikája:
Az általam vizsgált termékeknél 10,63 százalékra jött ki a valós infláció 2024-ben. Még úgy is, hogy a kenyér ára nem változott, a cukor pedig olcsóbb lett.
De még rosszabb lenne az adat más élelmiszereknél. Nem szerepel a felmérésemben például a tojás, ami szeptember vége óta az akkori 950-1100 forintos sávból decemberre az 1450-1700 forintos sávba emelkedett. Ez 50 százalék körüli drágulást jelent.
Az pedig egyenesen sokkoló, hogy az árak 2020 óta 68,21 százalékkal emelkedtek. Láthatjuk, hogy a 3,2 százalékos emeléssel a nyugdíjak valójában még veszítenek is a vásárlóerejükből. Még mindig olyan jó hír az a jó hír? Az viszont tényleg jó hír, hogy nem kötelező elhinnünk a hivatalosan közölt adatokat, amelyek sokszor köszönőviszonyban sincsenek a valósággal, hanem azt láttatják velünk, amit a kormány láttatni akar.
Legyünk józanok, inkább higgyünk a valóságnak, mint a propagandának! Az ember csak akkor tud önálló lenni, ha nem hagyja magát becsapni.
A szerző informatikus