
Hatalmas küzdelem folyik a cigányság politikai felébresztése, illetve ezzel párhuzamosan az engedelmes nem-gondolkodásuk további fenntartása érdekében. A felébresztéssel elsősorban a NER-kritikus civil szervezetek (például Roma Parlament, Civil Bázis), illetve néhány párt, így a Tisza és a Momentum foglalkozik. Az altatással pedig a hatalmon lévő koalíció és az őket kiszolgáló cigány-kápók, kitartók törődnek, akiknek az a feladatuk, hogy a fehér többségnek, de főleg a mocskosul dőzsölő uraknak nem legyen dolguk a cigányokkal. Megbízatásuk annyi, hogy narancs hályogot tegyenek a cigány szemekre, és betolják nekik a hatalom által kimért szellemi és étkezési kalória fejadagot, akár „intravénásan”. Erre mondta például Horváth Aladár, hogy „az ORÖ többsége valójában cigány hiénák gyülekezete”. (ORÖ, vagyis az Országos Roma Önkormányzat).
A tüntetéseken mára már rendszeresen feltűnnek roma zászlók, a kultúrán keresztül egyre több cigány identitású művész vállal nem megrendelt politikai állásfoglalást (például: Bura Galéria vagy az Ame Panzh művészei). Ezek a kiállások lassan mérlegbe állítják a cigányság valódi értékeit a megvásárolt művészek gyomorforgató ájtatoskodásaival és behódolásaival szemben.
Ha pozitívumokat keresek a jelenlegi politikai helyzetben, akkor azt tudom mondani, hogy az utcákon egyre elfogadottabb az öntudatos cigányok jelenléte, egyre kevésbé viselkednek velük úgy, mintha valamilyen „egzotikus ritkaságok" lennének, és néha már-már elmosódni látszanak a cigány-magyar különbségek a rendszerváltás érdekében dolgozó közösségekben is. Még ha csak percekre, órákra is, de mindenki egyenértékű magyar állampolgárrá válik a közös cél megvalósítása érdekében. Jelenleg úgy harminc, romák alkotta Tisza-sziget van az országban, nyár végére ezt százban szeretnék maximálni az önkéntesek. Na most képzeljük el, mi volna akkor, ha az új jogállamért küzdő erők mondjuk a cigányok csak negyedének aktív energiáját be tudnák csatlakoztatni a sorsdöntő próbatételre összegyűlő erőforrás mellé. Idézek Lakatos Kálmántól, az Újlipótvárosi Tisza-sziget egyik alapítójától: „Meggyőződésem, hogy a cigányság ébredése nemcsak a saját közösségünk szabadságának záloga, hanem az egész magyar társadalom újjászületésének elengedhetetlen feltétele. És amíg egyetlen roma ember is van, aki kész kinyitni a szemét és tenni a jövőért, addig nem lehet visszafordítani ezt a folyamatot.”
Orbán Viktor a közmunka-szerű létre szorított cigány szavazóinak helyükön tartása érdekében a következő bő tíz hónapban nyilvánvalóan meg fogja tömni a díszcigányokat mindenféle jóval, pénzzel, kitüntetéssel. De amit ezután tőlük kaphat, annak az íze már nagyon savanyú: megbuggyant bukéjukat kevesen élvezik. Ezzel szemben megjelent az az új zamat, amit a többség láthatóan szeret, és amiről őket a hatalom már nem tudja lenevelni: ez pedig a roma karamell. Ennek esszenciáját adta minap Molnár Ferenc „Caramel” a szegedi koncertjén:„Ezek a f@szfejek annyit tanultak meg Oxfordon, hogyan kell megosztani az embereket... ne higgyétek el, hogy gyűlölnünk kell egymást….legyen az cigány, fehér, zsidó, meleg, keresztény, bárki, akkor is összetartozunk, és azt nem veheti el tőlünk senki! És ne is próbálja meg! Mert megtanultuk! Megtanultuk '48-ban, megtanultuk '56-ban, hogy nem lehet minket szétválasztani, és aki ezzel próbálkozik, az bele fog bukni!”
Ebből a karamell ízű roma öntudatból kap most rendszeresen előételt Orbán és a fideszes béketábor.