Egy európai ország nagy hírű politológia professzora hosszú külföldi körútja végén egy nagyon kecsegtető ajánlatot kapott. Egy másik, kis európai állam – amely nemzetközi politikai befolyását akarta növelni – egyszemélyi vezetője politikai főtanácsadói megbízást ajánlott neki.
Meglepő, hogy a fogyasztói kosaram már 2021-ben 27 százalékos inflációt mutatott, pedig akkor még nem hittük, hogy Putyin háborúra szánja el magát, és szó sem volt az Orbán által kárhoztatott szankciókról.
„Tanár Úr, hogyhogy nem maradt a pályán?” Számítottam erre, fel is ütöttem a fejemben lévő mentál lexikonban az erre vonatkozó válaszopciókat. Pénzkérdés, jobb lehetőség, a valahol mindig is B tervként szereplő egyetemi tanári pálya? Melyiket válasszam?
Mivé lett mára a Momentum? Nem több, mint tünete saját szellemi és kulturális környezetének – ezek vagyunk mi, akik az alatt kommentelünk, azt olvassuk, arról beszélünk, arról veszekedünk, amiről nem kellene.
A mai „kényszerítő körülmények” (vagyis a valóság) arra sürgetnek bennünket, hogy megálljunk, és megkérdőjelezzük mélyen rögzült feltételezéseinket, amelyek keretében tudjuk csak elképzelni az élhető és élni érdemes világunkat.
Fejlődés helyett csak egy szűk elit arcpirító sebességű gazdagodását láttam, a folyamatosan leépülő egészségügyet, a szakadék felé száguldó oktatást – írja egy csalódott Fidesz-szavazó.
Milyen üzenetet hordoz, ha az „emberek” arról értesülnek, hogy egy multinacionális óriáscég magyar leányvállalata itt és most már egy tanár puszta megjelenítésétől is majrézik?
Aki most három-négy önkormányzat évi öt-ötmilliós szponzorpénzétől félti a demokráciát és a sajtószabadságot, az gondoljon vissza arra az időre, amikor a Fidesz-kormány az állami hirdetések milliárdjaival teljesen átszabta a magyar médiapiacot.
Belenyugodtunk a nekünk szánt engedelmes fogaskerék szerepébe, beletörődtünk a politikai vezetés hamisságába, s ez lett az eredménye. Megengedtük egy szűk elit számára országunk kisajátítását.
A világ a tekintetben biztosan nem változott, hogy a fejlett haditechnikát továbbra is a Nyugat birtokolja, és Putyin katonai potenciálja – bár nukleáris arzenálja hatalmas – fejlettségben alatta marad az amerikai haditechnikának és technológiának.
Ellenzéki pártjaink ténykedését figyelve halvány nyomai sem látszanak a marketingszemléletnek, pedig manapság aligha lehet sikeres bármely politikai szervezet a marketingmódszerek szakszerű és következetes alkalmazása nélkül.
Ha valamit elront a kormány a gazdasági szférában, az még – ha nagy veszteségek árán is, de – valahogy helyrehozható. De ha most tönkreteszik az erdőket, az a pusztítás a klímaváltozás közepette sem most, sem az unokáink életében nem hozható helyre.
