Puzsér Róber, Horváth Oszkár és Magyar Dávid beszélgetett Koronkai Zoltán példaértékű blogbejegyzésére reagálva a Spirit FM-en, az Önkényes Mérvadó című műsorban, ez ihlette az alábbi gondolatokat.
Puzsér Róbert üdítő „Magyar Hang”, de nem biztos, hogy őt kérném meg védőbeszédem megírására. De őszintén örülök, hogy fölfigyelt, talán még sokakkal együtt, arra, hogy Koronkai Zoltán írása valóban nagyszerű. Én az utóbbi évek legjobb egyházpolitikai írásának tartom, mint Pál Ferenc atya nagyböjt első vasárnapi prédikációját a kísértésről.
Csak azért írom mindezt, hogy mindenki lássa, az Egyház ilyen zseniális. Csak folyamatosan templomba kéne járni, hogy ez tudatosodjon bennünk. Hogy meggyőzzem erről az olvasót, Koronkai Zoltán több év óta a Magyar Jezsuita Rendtartomány provinciálisának helyettese. Sajnos ilyenek vagyunk! Rebellisek, szókimondók vagy egyszerűen ahhoz tartjuk magunkat, hogy az „igazat mondd, ne csak a valódit”.
Ezt csak azért írom, mert Koronkai Zoltán írását nem kell megmagyarázni. Egy őszinte, egyházát szerető szerzetesnek a gondolatai. Erre mondják: „Akinek füle van, hallja meg!” Mi folyamatosan szeretjük a beszédeket megmagyarázni, pedig akármilyen szokatlan, van olyan szó, beszéd, amely önmagáért beszél. Ez egy ilyen írás.
Érdekes módon Ferenc pápa megjegyzéseit is szeretjük megmagyarázni. Sokan demens vénembernek tartották őt eddig, most hirtelen Szentséges Atya lett. Pedig ő mindig is Szentséges Atya volt. Itt is csak azt tudnám javasolni az illetőnek, hogy merjen templomba járni.
Természetesen sokan vannak, akik Ferenc pápát minden idők a szegények felé legelkötelezettebb emberének tartották eddig, de most, hogy elfogadta a magyar egyház és kormány meghívását, ezek után csak egy fasiszta kormányzat szekértolójának fogják nevezni. Nekik is csak azt javaslom, hogy járjanak többet templomba. Nem a prédikációk miatt, mert azok sokszor gyatrák, de ott van JÉZUS, aki minden embert megvilágosít!
Még egyszer köszönöm Puzsér Róbert megszólalását. Sajnálom, hogy nem ő lett Budapest főpolgármestere, de így legalább egy szórakoztató Magyar Hang maradt a számunkra. Kár lett volna elveszíteni Őt!
A szerző jezsuita szerzetes
