Móricka, a főkertész

Móricka, a főkertész

Az Óbudai-sziget (Fotó: Óbuda.hu)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

A régi viccet bizonyára mindenki ismeri: Móricka büszkén újságolja a tanító néninek, hogy előző nap négyen átkísértek egy idős bácsit a forgalmas főutcán. Ez nagyon szép dolog, de miért kellett ehhez négy gyerek? Mert a bácsi az istennek sem akart átmenni!

A vicc onnan jutott eszembe, hogy olvasom: „Stratégiai tervet dolgoztak ki a Fővárosi Önkormányzat szakértői az Óbudai-sziget fejlesztésére”. Ez nagyon szép, de akik akár napi gyakorisággal használják a szigetet (sétálnak, kocognak, kutyát sétáltatnak), azok kézzel-lábbal tiltakoznak minden változtatás ellen.

A helyiek véleményét amúgy pontosan lehet-lehetne ismerni: szűk másfél évvel ezelőtt, amikor a kormány akarta gátakkal körül venni a szigetet, hogy evezős pályát, rendezett sétányokat, a rossz nyelvek szerint luxus lakóparkot, vendéglátó- és szórakoztató egységeket alakíthasson ki valamely kebelbarát, a kutyások vezetésével összefogott a közösség: petíciókat írtak, tüntetést szerveztek, ellenálltak. Nem mellesleg: a kerületi és a fővárosi önkormányzatok verbális támogatásával.

Most pedig, egy bő évvel azután, hogy a civilek elhárították a területet fenyegető átalakításokat, szintén alapvető változásokat akar rájuk erőltetni a Fővárosi Önkormányzat Tájépítész Osztálya. A helyzet csak annyival jobb, hogy míg tavaly kimondva-kimondatlanul ingatlanfejlesztési tervek, addig most részben legalábbis természetvédelmi szempontok vezérlik a hivatalt (ha itt még bármit el lehet hinni).

Bardóczi Sándor főtájépítész szerint egy virágféle ismételt megjelenése miatt a Sziget Fesztivál területét is csökkentik 10 százalékkal, nemcsak a kutyasétáltatásra alkalmas részekét. (Nem tudom, hogy milyen feltételek vannak a Sziget-szerződésben, de az igazán környezetbarát megoldás az lenne, ha a fesztivált kivinnék a városból. Woodstock sem a busz- és HÉV-megállók mellé települt, és amikor a Sziget indult, a látogatók száma a most várhatónak csak csekély töredéke volt.) Aki már volt a szigeten a fesztivál zárása utáni pár napban, az láthatta a hatalmas szeméthegyeket, a kitaposott füvet, az otthagyott sátrakat, ruhákat, a szétdobált üvegeket, műanyag palackokat, csomagolásokat – messze a színpadoktól és sátorhelyektől is. Nincs az a csillagvirág, ami ezt túlélné. Ha viszont ez a virág újra megjelent a két fesztiválmentes évben (a kutyasétáltatás ellenére), akkor elég egyértelmű következtetések adódnak.

A továbbiakról tán még ennyi szót sem érdemes vesztegetni: az Azonnalinak írott levelében a főkertész rendezett sétautakat, normális közvécéket, játszótereket és további „rengeteg ötletet” emleget. Nos, játszóterek vannak: hintákkal, kisebb és nagyobb csúzdákkal, a felnőtteknek erőgépekkel – amennyire tudom, a Sziget Fesztivál pénzéből és kivitelezésében. Közvécé volt, tudtommal érdektelenség miatt bontották le. A mai sétautaknál szebbekre-jobbakra pedig nincs igény (akinek mégis van ilyen óhaja, az számos park közül választhat, akinek pedig a jelenlegi állapotok felelnek meg, egyszerűen nem tud máshová menni.) Különösen áll ez a kutyásokra, aki itt – egyedülálló módon – póráz nélkül sétáltathatják kedvencüket. Ezért van, hogy Budapest legtávolabbi részeiből és az agglomerációból is idejárnak sokan.

Kérem Bardóczi urat (sok ezer szülő és gyermek, futó és kocogó, no meg persze rengeteg kutyás és kutya nevében), hogy ne cipelje át az úton a tiltakozó nagymamát!

A Magyar Hangban megjelenő véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját.

Fizessen elő a Magyar Hangra!

Friss lapszámunk

Támogasson minket!

Keresés

Árnyék podcast – Apokalipszis, Eurovízió, cancel culture