Az álmoskönyv szerint nem sok jóval kecsegtet, ha egy gigaberuházás, ilyen Paks 2, politikai szempontok alapján jön létre, és nem – a rendeltetésének megfelelően – szakszerűen, kellően előkészítve indul útjára... A paksi atomerőmű bővítése tárgyú megállapodást Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök 2014. január 14-én írta alá. Az Országgyűlés 2014. február 6-án név szerinti szavazáson jóváhagyta az erről szóló törvényt, amelyet Áder János köztársasági elnök február 10-én ratifikált is.
Paks 2 villamos energiát termelő beruházás. Csakhogy annak megtérülésére és minden normális közgazdasági kapcsolódására, összefüggésére, ezen belül leginkább a finanszírozási kötelezettségekre fittyet hány az ország vezetése. Már az aláíráskor komoly bírálatok érték a kormányt az új paksi atomerőművi blokkokról titkos körülmények között, sebtiben, szakmai és civil egyeztetések nélkül megkötött szerződésekkel kapcsolatban. A projekt kapcsán a hatalomgyakorlás hitelessége és törvényessége kérdőjeleződött meg.
Az előkészítetlenségre vonatkozóan csak egy kirívó példa említendő. Az osztrák Szövetségi Környezetvédelmi Ügynökség által felkért geológusok 2020 tavaszán megállapították, hogy a Paks 2 telephelye földrengés-biztonsági okok miatt nem alkalmas az építkezésre. A kutatásban résztvevő Kurt Decker geológus kiemelte, hogy egy körülbelül egy kilométer széles tektonikus törésvonal húzódik a meglévő erőmű alatt, és belenyúlik abba a területbe is, ahol Paks 2-t építenék fel, emiatt reális a földrengés veszélye Paksnál. Ez a tényező az atomerőmű biztonságának garantálására újabb, drasztikus költségeket ró.
Leállították Paks II. építését a beomlott gödörfalnál
Hadházy Ákos szerint „hetekig hazudoztak” erről.
A két új blokk megépítésével tender nélkül a Roszatomot bízták meg. Az orosz vállalatnak nemzetközileg nem jó a híre. A hatalmas csúszások és tervezési nehézségek, kivitelezési problémák komoly kockázatnak tekintendők. Ezért teljes bizonytalanság uralja, hogy az oroszok mikorra és milyen minőségben tudják befejezni az építkezést. Nem jó ómen, hogy Pakson az egyik munkagödör kiásása is komoly gondot okozott, beomlott az egyik fal, a cölöpözést elhibázták, néhány cölöp nem a kijelölt helyre került.
Kezdetben a beruházás költségét 12,5 milliárd euróra becsülték. Csak összehasonlításképpen: az összeg 2014. február közepi valutaárfolyamon megközelítőleg 3700-3800 milliárd forint volt, ami a mai nagyjából 400 forint/euró árfolyamon közel 5000 milliárd forintos nagyságrendnek fel meg. Az árfolyamveszteség már most meghaladja az 1000 milliárd forintot.
A 12,5 milliárd euróban nincsenek benne az elengedhetetlen csatlakozó beruházások és a hulladékkezelésnek az építéssel összemérhető költségei. A jelentős drágulás mellett az építkezés immár 11 éves elhúzódása az országos energiamérlegben villamosenergia-hiányt okozhat. Ennek valószínűsége az idő előrehaladtával egyre nő. Iyen nagy beruházások akár 15-20 évet vagy még többet is igénybe vehetnek. Megtérülésük teljesen bizonytalan a hektikusan változó energiapiaci környezetben.
Nincs tudomásunk Paks 2 ütemtervről sem, amiből kiderülhet a megvalósítás időtartama, ami az eddig tetemes késedelem miatt 20-30 év is lehet. Emiatt a jelenleginél várhatóan sokkal drágább is lesz, hiszen a váratlan költségek és a időközben felgyorsult infláció is a projekt bekerülését növelő tényezők.
A ukrán-orosz háború kitörése és az ezzel kapcsolatos Oroszországot sújtó EU-s szankciók megteremtették a lehetőséget a szerződésből történő kilépésre, de az Orbán-kormány nem élt ezzel a lehetőséggel.
Paks II. bedőlt? – Hadházy Ákos Szijjártó Péter „beismeréséről”
Vajon mi más indokolná a Westinghouse bevonását?
Ha Paks 2-t nem vagy csak nagy csúszással tudják befejezni, akkor az áramellátás biztonsága kerül veszélybe Magyarországon. Ugyanis az elmúlt 15 évben – miután a energia-fejlesztésekre fordítható pénzt a kormány a paksi erőműbe invesztálta – elmaradtak a biztonságos energiát előállító beruházások. Az ügy kilátástalan késedelme kapcsán a presztízsvesztés már eddig is óriási, de ez a választások előtt tovább növekedhet. Van azonban két olyan körülmény, amelyek bekövetkezte segíthet a kormánynak egérutat nyerni.
Az egyik az erőmű irdatlan összegű drágulásával függ össze. Az Európai Bizottság, amely korábban jóváhagyta, hogy Paks 2 egy bizonyos állami támogatáshoz jusson, rögzítette, hogy ez az összeg nem korlátlan. Ha az oroszok nem vállalják az eredeti 12,5 milliárd eurós áron tovább az építkezést, akkor a bizottság letilthatja a nukleáris erőmű építését. A másik menekülési lehetőség amiatt bukkan elő, hogy Ausztria pert indított, mert a magyar kormány nemzetközi közbeszerzési versenyeztetés nélkül a Roszatomanak ítélte a megvalósítást. Ez uniós jogot sért. Ha a bíróság úgy ítélkezik, akkor akár le is állíthatná az építkezést.
Ha a kormány a kulisszák mögötti diplomáciával bármelyik utat „kilobbizza”, ha a súlyos milliárdokra tehető veszteségeket nem is, de legalább a hazárdírozását leplezve, külső okokra hivatkozva szabadulhatna meg ettől a súlyos tévedéstől, ami a adófizetőknek okozna újfent végeláthatatlan terheket.
Épp itt az ideje, hogy a 2014 óta tartó mellébeszélés és hazudozás után – a becsapott lakosságot megkövetve – tiszta vizet öntsön a pohárba az Orbán-kormány. Nem kevésről van szó; ha felborul az energiamérleg, Paks 2 késedelmét, kiesését pótolni kell, ehhez újra temérdek pénz, de még inkább sürgető kormányzati elhatározások szükségesek. Egy esetleges áramhiány következményei ugyanis beláthatatlanok!
