Érdeklődéssel hallgatom Schiffer András televíziós és podcastos interjúit. Zsurnalisztaként kifejezetten élvezem minden szavát, különös tekintettel nyelvi találékonyságára, a spontánnak tetsző beszélgetés közben ajkáról lepergő remekül eltalált kifejezésekre és hasonlatokra. Legutóbb azzal ejtett bámulatba, hogy az Ultrahang csatornán elhangzott interjújában „csalóka fénynek” minősítette Magyar Péter miniszterelnök eddigi teljesítményét. A manapság színtelennek amúgy sem mondható hazai médiában ez akkor is elismerésre méltó stílusbravúr, ha tartalmilag abszurdabb dolgot kitalálni sem lehetne.
Ahogy az már illik a legújabbnál is újabb kor eminens influenszeréhez, ez az általam is irigyelt politikaelemző mindenkinél mindent jobban lát, Ő már azt is látja, amit még az ellenzék által az utódokra ráuszított médiasakálok is legfeljebb csak remélnek, hogy az új kormányfő személyének és pártjának „rendkívül gyenge a valódi kötőereje". Ő tisztában van azzal is – ez ám a csalóka fény, – hogy a kormányfő igazi jövőkép híján csak hadovál egy „emberséges és működőképes" országról, miközben „pontosan tudja", hogy amit mond, az „a fordítottját jelenti", azaz „egy embertelen és működőképtelen Magyarországról" beszél.
Ebben az új kormány alkalmatlanságáról formált koncepcióban Magyar Péter törekvése az ország visszatérítésére a Nyugat táborába „nyugat vagy kelet hazug dichotómiáján", valamint az „Orbán-gyűlöleten" alapul. – Orbán Viktort és zenekarát adminisztratív úton kiiktatták a politikai versenyből – méltatlankodik a politikafigyelő. Mit neki az a közel három és félmillió magyar, aki nem egészen adminisztratív úton, hanem a lakásától a szavazókörzetig vezető gyalogúton és saját kezűleg intézkedett az ügyben április 12-én!
Olyasmi azért egyelőre nem hangzott el, hogy a Fideszé lenne a jövő. Schiffer még azt is megengedi, hogy a Tisza elpártolói nem lettek fideszesek, és „lehet, hogy egyáltalán nem is lesznek". De a műsorvezetőnek arra a példamutatóan pártatlan kérdésére, miszerint egyre több (meg nem nevezett) helyről hallja, hogy Magyar Péter nem húzza ki a négyéves ciklusát, a megkérdezett szenzációs válasszal reagált. Szerinte lehetséges, hogy Magyar Péter „már ezt az évet nem húzza ki".
Ötven százalék, hogy Magyar Péter nem húzza ki ezt az évet – hangzik ezek után a főcím az interjú alatt, amelynek vége felé azért Schiffer is észbe kap, és közli, hogy „nagyon óvakodnék az ilyen típusú jóslásoktól, fogadásoktól". Ez azonban már eső után köpönyeg, mely esőről végül mégsem merném azt állítani, hogy üres fecsegés. Ez azért több annál. Netán felelőtlen handabandázás? Engem ugyan ez sem akadályozna abban, hogy bámulattal figyeljem az előadó klasszikus műveltségét és stílusbravúrjait, de rajongásom nemcsak hogy nem terjed ki magára a mondanivalóra, annak kimondásában sem akadályozhat meg, hogy ez a produkció még mindig a gyűlöletkeltő agymosásnak abba a kategóriájába tartozik, ami miatt a választók az előző kormányt nyugdíjba küldték.
