Noha rendhagyó módon nem Orbán Viktor miniszterelnök napirend előtti felszólalásával kezdődött az országgyűlés tavaszi ülésszaka, nem maradt el a szokásos kormányfői beszéd. Kiemelte: tavaly 4000 milliárd forinttal többet költött az ország energiára, mint egy évvel korábban. Megismételte: 2023-ban is maradnak a lakossági energiára a rezsicsökkentett árak az átlagfogyasztásig; az inflációért pedig az uniós szankciókat okolta. A miniszterelnök az Északi Áramlat felrobbantását terrorcselekménynek nevezte. Felvillantotta továbbá a kormánypártok következő politikai témáját, amely a pedofilia elleni fellépés lesz. A kormányfő az ellenzék ukrajnai háborút illető kritikájára úgy reagált: azért nem érti meg egymást a kormány és az ellenzék, mert az ellenzék az ukránok helyébe képzeli Magyarországot.
A magyar kormány 4000 milliárd forinttal többet költött 2022-ben energiára, mint 2021-ben. Ezt Brüsszel vette ki a magyarok zsebéből – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az Országgyűlés tavaszi ülésszakának nyitónapján tartott napirend előtti felszólalásában. A kormányfő a brüsszeli szankciók apropóján a kormány által indított legutóbbi nemzeti konzultáció plakátokon is hirdetett eredményét idézte, amely szerint a visszaküldők 97 százalék nem ért egyet az oroszok elleni európai uniós gazdasági szankciókkal. – Világos akarat – fogalmazott.
Kitért az ország gazdasági állapotára is. Szavai szerint 2022-ben 4,6 százalékos volt a magyar gazdaság növekedése. És noha választási év volt a tavalyi, csökkent a költségvetési hiány hiány és az ország eladósodottsága is – emelte ki.
Az ukrajnai háborúról úgy fogalmazott: lesznek majd, akik csapatokat is akarnak majd küldeni Ukrajnába. Ám ez az út szerinte a háború világméretűvé terebélyesedésével fenyeget. Ezzel szemben szerinte a magyar kormány azt szeretné, ha a háborúnak minél hamarabb vége lenne. Ezért lépnek fel minden nemzetközi fórumon a béke érdekében. Orbán Viktor úgy véli, hogy a hiperinfláció és a gazadsági összeomlás fenyegetése addig megmarad, míg a háború folytatódik. Ezért tűzszünet és béketárgyalásokra van szükség. Úgy látja, hogy a világ nagyobbik része is a békét támogatja. Ezért tartja fontosnak a Kína által a háború kitörésének első évfordulójára bemutatott béketervét, amelyet szavai szerint a kormány támogat. Megismételte továbbá, hogy a kormánypártok a háborút elítélő nyilatkozatot készülnek előterjeszteni az országgyűlésnek.
Külön kitért a magas magyarországi inflációra. Úgy fogalmazott, hogy a kormány az inflációt idén nem tudja megszüntetni. Szerinte ezt az uniós szankciók okozzák, értelmezésében ez szankciós infláció. Ez a politika több kárt okoz Európának, mint Oroszországnak – mondta. A kormányfő megismételte: az év végére egy számjegyűre faragnák a pénzromlás mértékét.
Ezt követően 20 pontban sorolta fel a kormány inflációs hatások csökkentésének céljából hozott intézkedéseit. Azt mondta: 2023-ben is maradnak a rezsicsökkentett energiaárak a családok számára, és maradnak az ezt finanszírozó extraprofitot elvonó adók is.
Orbán Viktor bejelentette az országgyűlés előtt is: gyorsított iparfejlesztésre készül a kormány. Szavai szerint gázturbinás erőműveket is üzembe állítanak, gyorsítják továbbá a Paks II. beruházást. Kitért arra is: az ország gázellátásában fontos szerepet játszó déli interkonnektor mára a magyar gazdaság ütőerévévált. Ennek apropóján Északi áramlat gázvezeték felrobbantását terrorakciónak minősítette. – Ha északon megtették, akkor ezt délen is megtehetik. Ha ez megtörténne, ezt nem lehet elmismásolni, mint ahogy most az északi gázvezeték ügyében történt – jelentette ki. Erről egyezségre jutottak Szerbiával.
A háború kérdéskörében érintette az ukrajnai magyarság helyzetét is. Kiemelte, hogy az orosz–ukrán háborúban Kárpátalja magyarokat veszít, és fájlalta, hogy Kárpátalján megcsonkítják a magyar nyelv használatát, a magyar iskolák igazgatóit pedig leváltották.
A miniszterelnök felszólalása utolsó blokkját a pedofilügyeknek szentelte. Közlése szerint jelentősen megnőtt a pedofil esetek száma: míg 2017-ben 120 esetet regisztráltak, addig 2022-ben 261 esett jutott a magyar hatóságok tudomására. Mint mondta, az ilyen dolgoknak nincs keresnivalójuk Magyarországon, különösképpen az iskolákban. Ő maga is elvárja az igazgatóktól, tankerületi vezetőktől, hogy minden ilyen esetnek legyen következménye.
Majd a kiskorúak sérelmére elkövetett szexuális visszaéléseket a genderüggyel kötötte össze. Azt mondta ugyanis, hogy a genderügyet nem szabad félvállról venni. Ebben a felnőtteknek is van felelőssége. Emlékeztetett továbbá a tavaly áprilisi, az országgyűlési választásokkal egy időben tartott népszavazásra, amelyen 3,7 millió ember mondott nemet a genderpropagandára, és amely végül jogilag nem lett érvényes – igaz, erre nem tért ki. Ellenben azt kiemelte: azt szeretné, hogy Magyarország maradjon olyan normális sziget Európában, ahol bátran elengedhetik a szülők a gyerekeiket iskolába. Arra kérte egyébként a többi pártot is, hogy legyenek együttműködőek a gyermekek védelmében.
Orbán Viktor napirend előtti szezonnyitó felszólalásában úgy összegzett: 2023 a veszélyek éve lesz.
Reagáltak a frakcióvezetők
A kormányfő napirend előtti felszólalása után az ellenzéki frakciók vezetői reagáltak. A Jobbik részéről Lukács László György azt rótta fel a kormányfőnek, hogy Orbán Viktor nem tért ki felszólalásában a bezárt 366 postafiókra és a megszüntetett 200 háziorvosi ügyeletre. Szintén hiányolta a beszédből, hogy nem tért ki az élelmiszerek árának drágulása által okozott nehézségekre.
Az infláció a szegények küladója – jelentette ki Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetője. Tóth Bertalan más megoldás hiányában az árstopok fenntartása mellett érvelt, sőt, szerinte újabb termékeket is be kell vonni az ársapkás termékek közé. Szerinte az Orbán-kormány hajója iránytű nélkül sodródik, és már az uniós források sem érkeznek Magyarországra.
Gelencsér Ferenc, a Momentum elnöke több olyan kérdést vetett fel, amelyről érdekelné őt a kormányfő véleménye. E tekintetben a Schadl-Völner ügyről és a tiltakozást kiváltó akkumulátorgyárak ügyében várná a kormányfő álláspontját. Emellett arra is kíváncsi lett volna, hogy miért nem járt még Kijevben egyedüliként az uniós kormányfők közül.
Tordai Bence, a Párbeszéd frakcióvezetője szerint a kormányfő által ígért Paks II. beruházás gyorsítása helyett megújuló energiaforrásokra, például a szélenergia hasznosítására van szükség. Arra emlékeztetett a kormányfői felszólalásból, hogy Orbán Viktor a kormány támogatását kérte az ellenzéktől. Tordai szavai szerint a Párbeszédre számíthat egy zöld politikai megvalósításában, ám a kormány jelenlegi politikája nem olyan.
Az LMP is az ország akkumulátorgyár-gyarmattá tételét rótta fel Orbán Viktornak. Kanász-Nagy Máté azt kérdezte Orbán Viktor miniszterelnöktől, hogy miért teszik akkumulátorgyár gyarmattá az országot? Kinek éri meg a kínai cégeken és a német nagytőkén túl? Szorgalmazta továbbá szélerőművek engedélyezését lehetővé tevő jogszabályok megjelenését.
A Mi Hazánk frakciójából Dúró Dóra reagált. Szerinte a hazai élelmiszeripart kellene támogatni az infláció letöréséhez, amely az ország önfenntartóvá válásában is segítene. Ehelyett akkumulátorgyárakat telepít a kormány az országba. De nem beszél a kormány arról, hogy jelentős számú vendégmunkás érkezik majd emiatt Magyarországra. Kitért továbbá Finnország és Svédország NATO-csatlakozására, amiről szavazni fog a magyar országgyűlés is.
Simicskó István, a KDNP frakciójának képviseletében arra a kérte a kormányt: álljon ki továbbra is a béke mellett. A nemzeti konzultáció igazi hungarikum, mert megkérdezi az ország véleményét fontos kérdésekben – jegyezte meg a kormány legutóbbi politikai akciójáról.
Gyurcsány Ferenc, a DK pártelnöke szerint a fideszesek a gyilkosok békéjét támogatják, és azt akarják, hogy Ukrajna adja meg magát. A Demokratikus Koalíció a rend, a becsület, az áldozat békéjét akarják. – Mi nem az önök ellenzéke vagyunk, hanem az ellenfeleik vagyunk, mert hazafiak vagyunk – fogalmazott az egykori kormányfő, szemforgatónak nevezve a kormánytagokat.
– Európa a háborúba sodródás napjait éli, a magyar kormány és a kormánypártok politikai nyomás alatt állnak, ezért kell politikai nyilatkozatban rögzíteni a kormány álláspontját a békéről – jelentette ki Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője. Azt kérte az ellenzéki pártoktól, hogy legalább jó szándékkal álljanak hozzá az előterjesztésükhöz. Gyurcsány Ferencnek azzal vágott vissza, hogy 2008-ban Oroszország grúziai aggressziója idején Moszkvába utazott tárgyalni. Ezért ne beszéljen nekik szemforgatásról. Az akkumulátorgyárak kapcsán pedig úgy reagált a Momentumnak, hogy nehéz azokkal vitatkozni akkugyártás ügyében, akik kádban fürdetik a rollert. Világos szabályokat kell ugyanis betartaniuk a beruházóknak.
Reagált a kormányfő
Orbán Viktor viszontválaszában az orosz–ukrán háborút illetően arra emlékeztette a Jobbik-frakciót, hogy a párt jelenlegi elnöke, Gyöngyösi Márton egyedüli komoly európai párt tagjaként részt vett a donbasszi népszavazáson. A kormányfő szerint azért nem érti meg egymást a kormány és az ellenzék, mert az ellenzék az ukránok helyébe képzeli Magyarországot. – Nem gondolkodhatunk úgy az ukránokról, mint a magyarokról. Tiszteljük az ukránokat, segítjük őket, de Ukrajna érdekei nem előzhetik meg Magyarország érdekeit – jelentette ki a miniszterelnök. Szerinte abban egyetértenek: nem akarnak magyar–orosz közös határt és nem akarnak olyan Oroszországot, amely fenyegeti Magyarország biztonságát. Ez szuverén Ukrajnát is jelent – reflektált a kormányfő a Jobbik frakcióvezetőjének felszólalására.
A kormányfő az LMP-s Kanász-Nagy Máté felszólalása alapján azt mondta: szükség van külföldi tőkeberuházásokra és hazai befektetésekre egyaránt. Magyarország egy 10 milliós ország tőkehiánnyal. Ezért az a kérdés, hogy hova tereljük a külföldi beruházásokat a szektorokat és a földrajzi helyeket illetően. Orbán Viktor szerint lehetne erről komolyan és hosszan is beszélni.
Dúró Dórának és pártjának, a Mi Hazánknak azt mondta: fontolják meg a NATO-bővítést illetően az elutasító álláspontjukat. A NATO nemzetstratégiai kérdés Magyaroszág számára. Szerinte Ukrajna NATO-csatlakozása is terítékre fog kerülni, azt kell majd nagyon meggondolni. Ám Svédország és Finnország csatlakozása a miniszterelnök szerint nem növeli az ország biztonsági kockázatát. Szerinte a 2022-es és a 2023-as évben nehéz feladatokat kell megoldani. Ha nem esik recesszióba az ország, akkor az utána következő két éven nagyobb célokat lehet megvalósítani.
Az ülésszak azonban nem úgy indult, mint szokott. Mert ugyan Orbán Viktor miniszterelnök napirend előtt felszólalásával kezdődött volna a parlament tavaszi ülésszaka hétfőn, mégis Kanász-Nagy Máté, az LMP frakcióvezetője volt az első felszólaló, mert a miniszterelnök még nem volt bent az ülésteremben. Tordai Bence, a Párbeszéd társelnöke szóvá is tette, hogy hogy hiába szerepelt a napirendben még két órával ezelőtt is a miniszterelnök felszólalása Jelentés a két ülésszak közötti kormányzati döntésekről, a kormányfő nincs itt. Jelezte, hogy valamilyen hirtelen programváltozásról lehet szó. Hozzátette, szerette volna, ha felszólalása alatt ott lett volna a kormányfő, hiszen elmondta volna neki is, hogy miközben az élelmiszerinfláció 50 százalék, gyenge a mezőgazdaság, alacsonyak a nyugdíjak, és hogy gyenge a forint. Hozzátette: Magyarország érdeke nem az, hogy drágán vásárolt orosz földgázzal fűtsük fel a házakat.
Az M1-en 13:35 percig ott volt a képernyőn, hogy hamarosan élőben Orbán Viktor beszéde, ám ekkor lekerült a felirat és felkerült helyette, hogy várhatóan 14:45-kor szólal fel. „A frakciók napirend előtti felszólalásai után következik a miniszterelnöké” – válaszolta Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke a Telex megkeresésére.
Arról, hogy mit hozhat a most induló politikai idény, Lakner Zoltán politológust, a Jelen főszerkesztőjét kérdeztük reggeli cikkünkben. Az ellenzéki pártok még múlt héten közölték kérdésünkre válaszolva, hogy igazából mindegy, hogy mit mond a kormányfő, mert az inflációról és az akkumulátorgyárakról kellene beszélnie, de azokról biztosan nem fog. Azt is megkérdőjelezték, hogy egyáltalán felszólal-e.
Az Országgyűlés 13 órától ülésezik hétfőn. A napirend szerint a képviselők megemlékeznek a közelmúltban elhunyt Kordás Lászlóról, a DK országgyűlési képviselőjéről és további három egykori képviselőről: a nemrégiben elhunyt Mécs Imréről (SZDSZ, majd MSZP), Polyák Sándorról (SZDSZ) és Tamás Gáspár Miklósról (SZDSZ). Több mint három órán keresztül interpellációk, azonnali kérdések és kérdések hangzanak el, majd az ellenzéki frakciók kezdeményezésére időkeretes vita lesz a Magyarországra telepített és telepítendő akkumulátorgyárak környezeti és gazdasági hatásairól.
