Megállapodtak: Ukrajna és Moldova megkapja az uniós tagjelölti státuszt

Megállapodtak: Ukrajna és Moldova megkapja az uniós tagjelölti státuszt

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság 2019. július 16-án megválasztott új elnöke az Európai Parlament plenáris ülésén Strasbourgban (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Brüsszelben szinte mindenki lelkes volt csütörtökön este, amikor döntés született Ukrajna és Moldova tagjelölti kérelmének elfogadásáról és Georgia számára annak biztosításáról, hogy később visszatérnek a kérdésre.

„Történelmi nap Európa számára” – mondta Charles Michel, az Európai Tanács elnöke „Meghatározó pillanat és nagyon jó nap Európa számára” – vélte Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke. „Ez az EU erejének és egységének jele” – jelentette ki Emmanuel Macron francia elnök, az EU soros elnökségének nevében.

A fent említett három országon túl örülhetett Bosznia-Hercegovina is, mert szlovén, horvát és osztrák nyomásra a tagállamok felkérték az Európai Bizottságot, hogy készítse el értékelését a tagjelölti pályázatról, ami azt jelenti, hogy esetükben is döntés várható a tagjelöltségről.

És azért nem nevezhető teljesnek az elégedettek tábora, mert a nyugat-balkáni országok vezetői nagyon csalódottak voltak. Ők az EU-csúcs előtt találkoztak az uniós vezetőkkel. Leginkább talán Észak-Macedónia miniszterelnöke volt elkeseredve. Országa ugyan 17 éve tagjelölt ország, de a csatlakozási tárgyalások egyetlen fejezetét sem nyitották meg velük kapcsolatban, ugyanis Bulgária blokkolja az integrációjukat. És úgy tűnik, hogy ez nem is változik egyhamar.

„Méltányos Észak-Macedóniával szemben? Nem. Az elmúlt hónapokban nagy nyomás nehezedett Bulgáriára, ez a bulgáriai politikai válság eredménye, nem tehetünk úgy, mintha ez nem történne meg” – mondta ezzel kapcsolatban Emmanuel Macron francia elnök. Aki egy kicsit részletesebben beszélt az általa felvetett Európai Politikai Közösség gondolatáról, mert szerinte az érezhető bővítési fáradtság időszakában is meg kell teremteni a közös fórumot az EU és az EU-n kívüli európai országok számára.

Visszatérve az újonnan tagjelölt országokhoz, Macron arról is beszélt, hogy a csatlakozások nagyon sok időt vesz igénybe, mindeközben pedig át kell gondolni, hogy lehet stabilizálni az EU szomszédságát. „Nem kell mindannyiunknak ugyanabban a házban élnünk, de ugyanabban az utcán élünk” – mondta. Szerinte az EU-nak „segítő kezet kell nyújtania” Ukrajnának, miután a NATO elutasította a szövetséghez való csatlakozási kérelmét.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke arról beszélt még, hogy ez a mostani döntés megerősíti az EU-t, mert az egységet sugározza a döntés a külső fenyegetéssel szemben, de megerősíti Ukrajnát, Moldovát és Georgiát is az orosz imperializmussal szemben.

Ugyanakkor hozzátette, hogy mindenkinek el kell végeznie a házfeladatát a folyamatok előre haladása érdekében.