Az EU Külügyek Tanácsa által elfogadott, Oroszországot sújtó 14. szankciós csomag jelentősége az, hogy először került szankciók alá az orosz földgáz. Erről beszélt lapunk érdeklődésére Pletser Tamás, az Erste csoport olaj- és gázelemzője. Az Unió ebben a szankciós csomagban az orosz pénzügyi és energiaszektorban és a kereskedelemben tevékenykedő orosz vállalatokra vetett ki büntetőintézkedéseket. Az EU külügyminiszteri tanácsülésén Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter is részt vett, a hajnali indulásáról bejegyzésben adott hírt a közösségi oldalán. Később azonban ő arról posztolt, hogy újabb eurómilliárd szavaztak meg Ukrajnának, Magyarország megkerülésével. A külügyminiszter a szóban forgó, a Külügyek Tanácsa által – és általa is – elfogadott szankciókról nem számolt be.
Az újabb büntetőcsomaggal az Európai Unió azt szeretné elérni, hogy csökkenjen Oroszország cseppfolyósított földgáz (LNG) értékesítésből és szállításból származó bevétele. Ezért az EU megtiltja, hogy uniós létesítményekben rakodják át az orosz LNG-t nem uniós országokba irányuló szállítás céljából. Mint az MTI írta, az EU megtiltja továbbá az uniós cégeknek, hogy az oroszországi új LNG-beruházások befejezéséhez szükséges árut, technológiát és szolgáltatásokat nyújtsanak. Emellett importkorlátozásokat vezet be az orosz LNG-re a földgázrendszerhez nem csatlakoztatott uniós terminálokon keresztül.
Pletser Tamás, az Erste csoport olaj és gázelemzője ennek apropóján felhívta a figyelmet, hogy az unió az orosz gázra eddig nem vetett ki szankciót. – Ha uniós vállalat vásárol cseppfolyós földgázt Európától, azt tilos lesz harmadik félnek továbbértékesíteni. Vagyis orosz cseppfolyósított földgáz behozatala továbbra is lehetséges Európába. Ez egyébként még kedvező is lehet, mert kifelé nem fog menni a behozott nyersanyag, ez adott esetben lentebb is szoríthatja az európai LNG-árakat – mondta.
Felhívta a figyelmet: Oroszország nagyságrendileg évente 600 milliárd köbméter földgázt termel, ebből 60 milliárd cseppfolyós földgáz. Európa felé éves szinten jelenleg 30 milliárd köbméter földgázt adnak el vezetékes rendszeren, míg cseppfolyós földgázként 25 milliárd köbmétert. A nagy üzlet Oroszországnak a vezetékes földgáz-értékesítés volt Európa felé: 2021-ben például 155 milliárd köbmétert értékesítettek Európának.
Pletser Tamás szerint az orosz–ukrán háború elhúzódása esetén növekedni fog az Európai Unió nyomása az energiahordozók további szankciónálása felé. – Két uniós cégcsoport vásárol jelenleg orosz kőolajat: a magyar Mol-csoport és a csehországi Unipetrol vállalat. Utóbbinak 2025 közepéig van szerződése az orosz partnerükkel, a Rosznyefttel. Ezt követően a tenger felől is képesek lesznek magukat ellátni a Trieszt felé épülő vezetéken keresztül. Vagyis 2025 közepétől várhatóan csak a Mol lesz az orosz olaj európai vásárlója. Orosz földgázt viszont Ausztria és Szlovákia is nagy mennyiségben vásárol jelenleg, de épülnek ki az alternatív beszerzési vonalaik. Ezért vélelmezem, hogy 2026-2027-re – az unió és Oroszország ellentétének megmaradása esetén – megnő a nyomás, hogy az orosz földgázról és olajról is lemondjon Európa. Ez pedig ütközőpont lehet a magyar kormány és az Európai Unió között – mondta Pletser Tamás.
