– A dolog eleinte reménytelennek tűnt, de ahogy egyre többet beszélgettünk róla, és egyre többen lettünk, azt éreztük, hogy mégis megvalósulhat ez az álom – mondta Dragomán György író Esterházy Péter egykori kertjében állva, szerda délelőtt. A rómaifürdői ház udvara sajtótájékoztató helyszíne volt: ott jelentették be, hogy a 2016. július 14-én elhunyt író otthonából Óbuda-Békásmegyer és egy még bejegyzés alatt lévő alapítvány közreműködésében alkotóházat csinálnak. – Nagyon könnyen megvalósulhatna, hogy a villát ledózerolják, és a helyére négy szürke kis ház kerül, lekövezett parkolóval, de mi szeretnénk megőrizni Esterházy Péter örökségét, szeretnénk, hogy a ház egy élő hely legyen – fogalmazott az író.
– Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata mindig is szoros kapcsolatot ápolt az Esterházy családdal. Amikor megkerestek bennünket azzal, hogy biztosítsunk jövőt a nagy múltú épületnek, és hozzunk létre egy alkotóházat, akkor elindult a közös gondolkodás, amelybe olyan értelmiségiek is bekapcsolódtak, akiknek fontos Esterházy Péter öröksége – mondta a sajtótájékoztatón Kiss László polgármester. Hozzátette, az önkormányzat szigorúan szabályozott keretek között működik, ami behatárolja a pénzügyi lehetőségeket is, de mint mondta, biztos benne, hogy meg fognak állapodni a családdal. A kerületi képviselő-testület következő ülésén terjesztik be a villa megvásárlására vonatkozó javaslatot, majd értékbecslő méri fel az ingatlant, és csak azt követően kerülhet sor az adásvételre.
A majdani alkotóházat az önkormányzat egy bejegyzés alatt álló alapítvánnyal közösen működteti majd. Az alapítványt Dragomán György és a III. kerület friss díszpolgára, Vámos Miklós hívták életre Daniel Kehlmann német író részvételével. Dragomán György elmondta, már eddig is sokan jelentkeztek, és ajánlották fel a segítségüket, az alapítvány pedig mindent megtesz majd, hogy az alkotóház a lehető legjobban működjön. – Régi vágyunk volt, hogy ez a ház, amely 40 évig volt apám alkotóhelye, és nagyon sok örömet okozott az egész családnak, egy nagyobb közösségnek is örömet okozzon – fogalmazott Esterházy Marcell, az író fia. – Az ötlet megvalósításához kellett Dragomán György és Vámos Miklós bátorsága, hogy megtegyék azokat a lépéseket, amire másnak eddig nem volt lehetősége. Szeretnénk, ha nem csak Magyarországról, de külföldről is érkeznének írók, költők, műfordítók és kutatók, és hogy őket is úgy segítse ez a ház az alkotásban, ahogy az apám munkáját segítette.
Márciusban derült ki, hogy a család hat és fél évtized után eladja a házat, amelyben Esterházy Péter alkotta meg életművét. A rómaifürdői épületben az író 2016. július 16-i halálát követően a gyermekei laktak, de immár évek óta üresen áll. Korábban többször felmerült, hogy az egyre rosszabb állapotú villából alkotóházat kellene csinálni, gyakorlati lépést azonban senki sem tett. Egészen addig, míg a ház fel nem bukkant az ingatlanpiacon, akkor az értelmiség egy része elkezdte kongatni a vészharangot. Dragomán György a Facebookon Thomas Mann Los Angeles-i villáját hozta fel példaként, amelynek érdekében „a teljes német kulturális és politikai élet összefogott, és a villa mára alkotóház”. Posztja alatt Visky András jelezte, hasonló összefogásra lenne szükség: „egy millával beszállok” – írta. A közösségi médiás ötletelésből kisebb mozgalom szerveződött, az írók kapcsolatba léptek a családdal, a fővárossal és a III. kerületi önkormányzattal is, tárgyalásaik eredményéről pedig most értesülhetett a nagyközönség.
Az Emőd utcában álló ház a család elmúlt hat és fél évtizedének meghatározó helyszíne, amely irodalomtörténeti szempontból is jelentős: Esterházy Péter e helyütt alkotta meg életművét. Az író 1950-ben született, a családot egy évvel később a Heves megyei Hortra telepítették ki, csak 1957-ben térhettek vissza Budapestre, akkor költöztek a rómaifürdői utcába. Esterházy Péter ott nőtt fel, majd később családjával oda költözött vissza, és élt a házban haláláig.
– Iszonyúan nehéz döntés volt elengedni ezt a házat, mert mindenki nagyon ragaszkodik hozzá a családban, mi is mind a négyen itt nőttünk fel. De végül arra jutottunk, hogy muszáj eladnunk – mondta a Telexnek Esterházy Marcell. A neves képzőművész elárulta, több helyen próbálkoztak, hogy az apja munkásságának emlékét őrző ingatlan irodalmi helyszínként maradjon meg, de „mindenhonnan lepattantak”. A cikkben úgy fogalmazott, nemcsak az apja emléke miatt lett volna szerencsés, ha az épület valamilyen kulturális funkciót is ellát, a városnak, sőt külön Rómaifürdőnek is jót tett volna egy olyan hely, ahol vidékről vagy külföldről érkező írók, fordítók, zenészek tölthettek el volna néhány hetet, egy olyan házban, ahol „egy magyar író viszonylag sikeresen alkotott”.
– Nehezen lehetett volna visszakövetkeztetni az építtető lelkivilágára. A ház finomságnak és ízléstelenségnek, vagy barátságosabban, színpadiasságnak alig követhető zagyva és megható elegye. Az egész ház semmilyen, a részek kioltják egymást, külön pedig hol ilyenek, hol olyanok, nevetségesek, gyöngédek, plumpok – írta otthonáról Esterházy Péter a Semmi művészet című regényében. Esterházy Péter hagyatékát a Berlini Művészeti Akadémia őrzi, könyvtára pedig az Evangélikus Országos Gyűjtemény részeként 2022 januárjában megnyílt, az íróról és feleségéről elnevezett Esterházy Péter és Gitta Könyvtárba került.
