Cikkünk frissül!
Az április 3-i, újabb Fidesz-KDNP-kétharmadot eredményező választás után egy hónappal, hétfőn megalakult az új Országgyűlés, a képviselők letették az ünnepélyes esküt. Hadházy Ákos nem volt ott, így egyelőre nem is dolgozhat a parlamentben, ahogyan fizetést sem kap. Máris megválasztották Kövér Lászlót házelnöknek és betöltötték az alelnöki és jegyzői posztokat is. A Demokratikus Koalíció és a Momentum frakciója csak az eskütételen és a szavazásokon volt jelen.
A parlament alakuló ülése Áder János köszöntőjével vette kezdetét hétfőn, majd a képviselők közösen elénekelték a Himnuszt. Az államfő bejelentette: a törvénynek megfelelően mind a 199 képviselő és mind a 11 nemzetiségi szószóló benyújtotta megbízólevelét.
Áder János köztársasági elnök beszédet mond az Országgyűlés alakuló ülésén a Parlamentben 2022. május 2-án (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)
Az ülésvezetést Turi-Kovács Béla korelnök vette át, aki elsőként tisztelettel köszöntött mindenkit. Arról beszélt, hogy a jelen időszak sok szempontból rendkívüli, ezért meggyőződése szerint nem lenne szerencsés most politikai beszédet tartani. Az iránymutatást majd a régi-új miniszterelnöktől kell várni. Ugyanakkor néhány dolgot el kívánt mondani. – Az országgyűlési választás vitathatatlanul tiszta és szabad volt – mondta, kiemelve, hogy a polgárok a nemzeti együttműködés rendszerének folytatása mellett döntöttek. Világosan állást foglaltak amellett is, hogy Magyarország a háborút elutasítja és a béke pártján áll. A NER szerinte biztosítja azt a nemzetmentő programot, ami nélkül Magyarország fogyatkozása nem lenne megállítható. Kitért arra is, hogy Európában ma két békepárti vezető van: az egyik Ferenc pápa, a másik itt ül közöttünk, a miniszterelnökünk. Isten áldását kérte a köztársasági elnökre, a miniszterelnökre, minden képviselőre.
Ezt követően Téglási András, a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) elnöke arról beszélt, hogy a választás ismert és kiszámítható jogszabályi környezetben zajlott. Megköszönte a választási szervek lelkiismeretes és magasszintű munkáját, ennek köszönhetően a választás eredményesen, a hatályos jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően zajlott le. Azzal az idézettel zárta, hogy „a Tisztelt Ház a nemzet tükörképe”. Nagy Attila, a Nemzeti Választási Iroda elnöke folytatta azzal, hogy gratulált valamennyi képviselőnek, szószólónak és jelölő szervezetnek is. Kiemelte, hogy első alkalommal volt olyan, amikor választást és országos népszavazást is tartottak, a szervezés és lebonyolítás mégis zökkenőmentes volt. Felidézte, hogy az informatikai rendszer fennakadás nélkül működött. A szakemberek a következő hetekben kiértékelik a választást és ennek alapján fognak javaslatokat megfogalmazni. Egy problémát már jelzett: a választópolgárok száma 7 egyéni kerületben is meghaladta az országos átlagot, ezért a körzetek módosítására van szükség. „Hass, alkoss, gyarapíts: s a haza fényre derül” – zárta beszédét.
A beszámolók után a képviselői névsorban első öt helyen álló politikus mandátumvizsgálata következett, emiatt az alakuló ülés húsz percre szünetelt. Ezalatt mindent szabályszerűnek találtak, így a képviselők megszavazhatták és meg is szavazták, hogy a képviselők és szószólók mandátumát az Országgyűlés igazolja.
Déli 12 óra után tíz perccel ünnepélyes keretek között bevitték az ülésterembe a történelmi zászlókat, a képviselők pedig letették az esküt. Hadházy Ákos ezen nem vett részt, így egyelőre nem vehet részt a munkában és javadalmazásra sem jogosult. Az ellenzéki frakciók közül többen, a Demokratikus Koalíció és a Momentum képviselő ezt követően kivonultak az ülésteremből.
Áder János az eskütétel után ismét szót kapott és úgy fogalmazott: a magyar választók április 3-án döntöttek arról, kikre bízzák az ország ügyeinek intézését, kire hárul a kormányzás felelőssége. – Honfitársaim döntése világos és egyértelmű, azt félreérteni, félreértelmezni, félremagyarázni, kétségbe vonni nem lehet – mondta, felidézve, hogy soha ilyen sok nemzetközi megfigyelő és ilyen kevés jogorvoslat nem volt. A választók döntése tehát politikailag és jogilag megkérdőjelezhetetlen, mindenkinek tiszteletben kell tartania, az új Országgyűlés és kormány legitimációja minden vitán felül áll.
Az államfő kitért ár, hogy a törvény szerint a miniszterelnök személyére a köztársasági elnök tesz javaslatot, ezért felidézte, hogy már felkérte a posztra Orbán Viktort, aki a felkérést elfogadta. Az Országgyűlésnek is azt a javaslatot tette, hogy Orbán Viktort válassza meg az ország miniszterelnökének.
Áder János ezután a jövőről beszélt: nemet kell mondani a kettős mércére, az idegen érdekek kiszolgálására, az alkotmányellenes szándékokra, a társadalom nyugalmának megzavarására, a békétlenségre. Ugyanígy nemet kell mondani a hazugságra, a demagógiára, az alpári beszédre. Arra bíztatta a politikusokat, hogy a következő években mondjanak igeneket: a nemzeti érdekek képviseletére, a tényekre építő vitákra és közös sikereinkre. Itt említette a sportlétesítményeket és különféle felújításokat éppúgy, mint a fővárosi beruházásokat. Jó lenne szerinte, ha mindenki tudna örülni a mások sikereinek: a budapestiek a vidék gyarapodásának és fordítva. – Nyújtson kezet egymásnak minden jó akaratú ember – mondta.
A köztársasági elnök beszélt arról is, hogy az orosz-ukrán háború az egész világon, így nálunk is mindent megváltoztatott. Mind a kormányok, mind a vállalkozások számára komoly fejtörést okoz, hogy a gáz és az áram ára hatszorosa és ötszöröse a korábbiaknak, illetve eszköz- és készlethiányra figyelmeztetett. Az inflációt is súlyos kérdésnek nevezte, az élelmiszerárak kapcsán pedig kitért arra, hogy mind Oroszország, mind Ukrajna komoly gabonatermesztő. – Nem kell különösebb jóstehetség, hogy lássuk: nehéz év, nehéz évek várnak ránk – fogalmazott. Az új Országgyűlésnek és kormánynak minden korábbi válságkezelési tapasztalatára szüksége lesz, hogy jó irányba vezesse az országot. – A feladat emberes, a siker pedig emberfeletti erőfeszítéseket kíván – mondta, beszédét a szokásos módon zárva: „A haza minden előtt”.
Délután fél kettő előtt a parlamenti képviselők elfogadták a NVB és az NVI beszámolóját. Legalábbis a kormánypárti politikusok és a jobbikosok, a többi ellenzéki képviselő nemmel szavazott.
Nem sokkal később az Országgyűlés megválasztotta ismét házelnöknek Kövér Lászlót. Titkos szavazás volt, így a pontos megoszlást nem tudni, csak azt, hogy 170 képviselő voksolt mellette – vagyis ellenzékiek is –, míg 13-an ellene. Kövér László le is tette az ünnepélyes esküt.
Döntöttek az alelnökről is, ellenzékiként Oláh Lajos és Dúró Dóra töltheti be ezt a posztot. Habár a kormánypárti és a DK-s politikusnál lényegében egyhangú volt a döntés, a Mi Hazánk képviselője kapott ellenszavazatokat.
A 199 fős parlamentben a Fidesznek 117, a KDNP-nek 18, a Demokratikus Koalíciónak 15, a Jobbiknak, a Momentumnak és az MSZP-nek 10-10-10, a Mi Hazánknak és a Párbeszédnek 6-6, az LMP-nek 5 képviselője lesz. Egy mandátumhoz jutott a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata és egy képviselő, Hadházy Ákos függetlenként dolgozik majd.
