Eltelt egy hónap, ismét itt a Magyar Hang havonta jelentkező melléklete, a Budai Hang! Legfrissebb számunkban, nyolc oldalon!

Zöldülő Budapest 2030 címmel nemrégiben egy kiadványt publikált a Fővárosi Önkormányzat, melyben az elmúlt évek zöld beruházásait mutatják be, de szót ejtenek a közeljövő terveiről és a város előtt álló kihívásokról is. A részletekről Bardóczi Sándor Budapesti főtájépítészt kérdeztük.

A mai nappal kezdeményezem a Hűvösvölgyi út 81. szám alatti épület helyi védelmét, hogy Buda és az egyetemes magyarság kulturális életének kiemelkedő helyszínét megőrizhessük – írta Facebook-oldalán Őrsi Gergely május 3-án. A posztban említett ingatlan egy budai villa, amely Szerb Antal utolsó otthona volt, onnan hurcolták el munkaszolgálatra: az író, irodalomtörténész a balfi táborban halt bele a keretlegények kegyetlenségébe, 1945. január 27-én. Az épületet a 24.hu mutatta be hosszú cikkben, a május 1-jén megjelent írásból derült ki, hogy eladásra kínálják az ingatlant. Mit jelent a helyi védelem, miért van rá szükség, és miért helyezett az elmúlt években védelem alá a II. kerület és a főváros egyaránt számos épületet?

Bartók Béla utolsó magyarországi otthona nincs veszélyben, az emlékházzá alakított Csalán utcai villát mégsem kerülik el a viszályok. Cikkünkben annak jártunk utána, hogy mi a lesz a sorsa az ingatlannak, ahonnan a jogutód minden emléket elszállíttatott. És vajon miként őrizzük Bartók özvegye, Pásztory Ditta emlékét?

A II. kerületben nemrég kiállítás nyílt olyan hulladékrégiségekből, amelyeket közösségi szemétszedéseken gyűjtöttek a budai lakók. A szeméthelyzet kezelése kiemelt fontosságú a kerületben, ezért saját hulladékudvar megnyitására készülnek. Őrsi Gergely polgármestert kérdeztük.

A kormányzati megszorítások, az ellenzéki vezetésű települések és kerületek kivéreztetése és a rendszerszintű illiberalizmus idején a közösségi költségvetés a demokrácia egy apró szigeteként jelenhet meg. A koncepció lényege, hogy egy adott önkormányzat bevonja a helyieket az életüket befolyásoló döntések meghozatalába: a lakosság döntheti el, hogy egy bizonyos mennyiségű pénzt hogyan költsenek el. Óbuda-Békásmegyeren immár ötödik alkalommal írták ki a közösségi költségvetési pályázatot, amelyen minden kerületi részt vehet: akár ötletekkel, akár a kiválasztott tervekre való voksolással.

Június 3-án lesz öt éve, hogy meghalt Térey János. A költő 19 évesen költözött Debrecenből a fővárosba. Pestet hamar belakta, Budához sokáig gyanakodva viszonyult, negyvenes éveiben azonban már a korábban idegenkedve szemlélt Hegyvidéken lakott. A szomorú évforduló apropóján Térey és Buda viszonyát vizsgáljuk.

Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat tevékenységét és törekvéseit 2022 májusában klímabarát díjjal jutalmazták: a Klímabarát Települések Szövetségének pályázatán a III. kerület lett az első a fővárosban. És munkát azóta is a fenntarthatóság jegyében folytatják: az intézményi fejlesztések során az energiahatékonyságot tartják szem előtt. A megújuló energiaforrások használatával az épületek fogyasztása csökken, így az üzemeltetési költségei is lényegesen kedvezőbbek.

Ezelőtt negyvenöt évvel, 1979. május 10-én halt meg Budapesten Bibó István. Az évfordulón az elnyomó politikai rendszerrel szemben kiálló bátor férfi alakját idéztük fel. Most egy éve voltam bátor felhívni a figyelmét a még börtönben lévő 1956-os politikai foglyok ügyére – írta 1970-es levelében Bibó István az országot irányító Kádár Jánosnak. 1969-ben a Tanácsköztársaságra, 1970-ben pedig április 4-re hivatkozott, mint kerek évfordulóra, amikor szabadságot kért a még mindig fogságban lévő forradalmároknak. A szolidaritás, a bátor kiállás mellett a szerző távolságtartására, elvhűségére is felfigyelhetünk. A megszólítás első titkár úr, 1956-ot nem ellenforradalomnak, hanem következetesen eseményeknek nevezi. (A Bibónak szóló válasz másolata megmaradt a levéltárban. Rövid, lakonikus: „Tisztelt Uram! Levelét megkaptam. Tájékoztatásul közlöm, hogy tartalmával az illetékesek megismerkedtek. Üdvözlettel” – az aláírás hiányzik.)

A II. kerület önkormányzata fontos feladatának tekinti, hogy a Fény Utcai Piacot élő, közösségi térré alakítsa át, olyan hellyé, amit az itt lakók valóban magukénak érezhetnek. Folyamatosan keresik azokat a lehetőségeket, amelyek révén az üresen álló standok, üzletek új jelentéssel telíthetik a helyet. Ennek egyik eleme az önkormányzat és a Fény Utcai Piac által életre hívott Budabolt, ahol a közösség szellemisége és a kerület otthonossága inspirálta termékeket kínálnak.

Mindez a legújabb Budai Hangban, a május 17-én megjelent Magyar Hang 8 oldalas mellékletében!