Bemutatta választási programját szombaton Budapesten Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere. Szerinte a kormánynak az európai parlamenti választás után nem lesz más lehetősége, mint megegyezni az unióval, hogy elinduljanak a befagyasztott pénzek Magyarországra – így háromszáz milliárd forintos forrás érkezne a következő öt évben budapesti fejlesztésekre. Ez nagyjából a főváros éves büdzséjének felel meg. Karácsony kampányának legfontosabb üzenete, hogy öt évvel növelnék a várható élettartamot a fővárosban – ezt többek között az egészségügyi ellátás és a lakhatási feltételek javításával, és különösen a fűtéskorszerűsítés és a közlekedés feltételeinek javításával tennék meg.
A programbemutató kezdetén Karácsony Gergely arról beszélt, hogy a magyar közélet mély válságba került, szerinte ezt mutatta meg Novák Katalin köztársasági elnök lemondása a kegyelmi ügy miatt. A főpolgármester utalt arra az ügyre is, amelyet az őt támogató Demokratikus Koalíció hozott fel, és amely szerint Sulyok Tamás jelenlegi államfőnek ügyvédként magyar termőfölkdek jogellenes külföldi kézre játszásában lehetett szerepe, amit az államfő hivatala cáfolt, a köztársasági elnök ügyvédi tevékenysége szerintük mindenben megfelelt a törvényeknek.
Karácsony Gergely elítélőleg beszélt a fideszes többség által 2010 óta választott államfőkről. „Göncz Árpádok és Sólyom Lászlók után egy plagizáló, egy pártkatona, egy pedofil bűnözőket mentegető és egy zugügyvéd” – mondta, majd kifejtette: „Budapest köztársaság” ebből az erkölcsi válságban lévő rendszerből akar „egyenes gerinccel kiemelkedni”. Szerinte Budapest és az ellenzéki vezetésű városok politikája nem csak az adott városról szól, hanem „értékajánlatot kell adniuk” a politikájukkal.
Öt évvel hosszabb életet ígér a budapestieknek
Programja lényegeként azt nevezte meg, hogy a főváros vezetése öt évvel növelné a várható élettartamot Budapesten. „Az életminőségnél, az egészségnél, a várható élettartamnál nincs fontosabb” – mondta Karácsony. Ez utóbbi jelenleg 5 évvel elmarad az európai nagyvárosok átlagától, és a főpolgármester arra is kitért, hogy Budapesten belül is óriási a különbség: míg a budai kerületekben „skandináv várható élettartammal” számolhat a lakosság, a pesti oldalon a lakosság egy része „valahol Észak-Afrikában lakik” a várható élettartam szempontjából, amiért főpolgármester szerint a rossz lakhatási körülmények, az egzisztenciális bizonytalanság és a rossz levegő tehető felelőssé elsősorban – az egészségügy működésén túl.
– Minden negyedik magyar haláleset megelőzhető okokból következik be, ez a legrosszabb adat az Európai Unióban. Ma Magyarországon van a legtöbb esély arra, hogy valaki meghaljon egy olyan betegségben, amelyben nem halna meg, ha más országban élne – emelte ki Karácsony Gergely, és bár az egészségügyi rendszer egésze nem az önkormányzatok kompetenciája, de szerinte sokat tehetnek ebben az ügyben. Kiemelte a főváros CT-és MR-várólista rövidítő programját, amelynek keretében 14 ezer ingyenes vizsgálatot végeztek 2020 novembere óta, de hozzátette azt is: a kormány és a főváros megállapodása alapján még 23 milliárd forintos forrást kellene juttatni a kormánynak az Egészséges Budapest programra a megígért 50 milliárdból, és ígéretet tett, hogy ezt a támogatást is megszerzi Budapest számára.
Lakhatás uniós forrásból
A lakhatási válság kapcsán a főpolgármester emlékeztetett: megduplázódott Budapesten az ingatlanok ára, 185 százalékkal emelkedett 2018 óta, ami szerinte negatív spirálhoz vezet, a főváros lakossága ugyanis ettől függetlenül nő, ám a magas fővárosi árak miatt a növekedés az agglomerációban jelenik meg, a napi ingázás pedig „borzasztó teher” a főváros számára. Elmondta: több agglomerációs polgármester készül arra, hogy kiteszi a stop táblát, gátat vet a további lakóparképítéseknek és a lakosság növekedésének, mert nem tud ekkora lakosságot ellátni.
– A KSH adatai alapján 2050-re 3 millióan élnek majd Budapesten és az agglomerációban összesen, és ennek a lakosságnak nagyjából fele az agglomerációban fog élni – mondta a kilátásokról Karácsony, aki szerint a megoldás az, hogy vonzó lakhellyé kell tenni Budapestet, ahová szívesen költözik be a lakosság. Ehhez szerinte megfizethető lakhatást kell biztosítani. Szerinte bővíteni kell a közösségi tulajdonban lévő lakásszektort, és ebben Budapest jó példával jár elől, mert nem csökken, hanem nő a fővárosi önkormányzati lakásállomány.
– Az a cél, hgy uniós forrásból visszafordítjuk ezt a trendet. Az elkövetkező években Budapest legnagyobb lakhatási programját fogjuk elindítani Európai Uniós támogatásból – mondta a fővárosi ingatlanok drágulásáról és a lakosság agglomerációba áramlásáról a főpolgármester. Megemlítette a nemrég indult Lakásügynökséget is, amelynek a lényege, hogy az önkormányzat garanciavállalással vesz bérbe üresen álló magánlakásokat, amelyeket lakbértámogatással ad tovább a bérlőknek. Szintén uniós forrásból 7,4 milliárdot fordítana a főváros az elkövetkező években a hajléktalanság csökkentésére.
Régi-új ígéret: energiahatékonysági támogatások
Karácsony Gergely lakossági energiahatékonysági programokat is bejelentett – ezt az ígéretet már 2019-es programja is tartalmazta, de első ciklusában nem valósultak meg. A főpolgármester kitért rá: a háztartások 20 százaléka Budapesten energiaszegénységben él, problémát jelent neki az energiaköltségek előteremtése, rossz az otthonok energiahatékonysága, és a szilárd tüzelésű fűtés a levegőminőséget is rontja, ám az erre szánt uniós források eddig nem érkeztek meg a kormánytól a lakossághoz (A kormány nemrég jelentette be az első, energiahatékonysági felújításokat célzó lakossági programot 108 milliárd forintos keretösszeggel – a szerk.)
A főváros az energiaszegénység csökkentésére 1 milliárd forintos programot indítana uniós támogatásból, hogy azokat, akik szilárd tüzelésű fűtést használnak, korszerű fűtéshez segítsék, 2,5 milliárdos támogatási programot pedig épületfelújításra fognak majd kiírni. Ígérete szerint ezt a forrást kedvezményes hitellehetőségek formájában 10 milliárdosra bővíti a főváros – Nem várunk a kormányra, panel-és társasházfelújítási programot indítunk – mondta Karácsony.
A főpolgármester hosszasan beszélt az ivóvízgazdálkodás fontosságáról, és arról, hogy „katasztrofális állapotban van” a magyar víziközmű-hálózat, a vezetékek egyes esetekben „dualizmus korabeliek”, és kitért arra, a főváros 20 milliárd forintot költött az elmúlt években a hálózatra, de az nem derült ki, hogy ezzel kapcsolatban mi a főpolgármester választási ígérete. Karácsony Gergely fontosnak nevezte, hogy nem szervezte ki főváros a közétkeztetést külsős cégeknek, ezt elmondása szerint a jövőben sem tervezik, és kísérleteznek azzal, hogyan lehet a közétkeztetés során helyi termelőket helyzetbe hozni és egészségesebbé tenni az étkezést.
Nem vesztett pénzt a főváros a vármegyebérletek elfogadásával
A fővárosi dugók kapcsán a főpolgármester elmondta: 2019 óta csökkent a torlódások mértéke a nemzetközi adatok szerint, amelyekre egyébként a Fidesz is hivatkozni szokott. Karácsony Gergely hosszasan ecsetelte annak a megállapodásnak az előnyeit, amelyet a főváros a kormánnyal kötött, és amelynek alapján Budapesten elfogadják az állami szolgáltató bérleteit, szerinte nincs még egy ilyen nagyváros Magyarországon, de Európában sem. Elmondása szerint azért fogadták el ezt a megoldást, mert Budapestnek szeretnének jobb jövőt – Meg fogunk fulladni, ha a bejövő forgalmat nem tudjuk áttenni a közösségi közlekedésre – mondta Karácsony Gergely.
A főpolgármester azt modta: a tarifaközösség az első két hónap adatai alapján nem jelentett bevételkiesést a fővárosnak – Olyan sokan vették, hogy a pénzüknél vagyunk – fogalmazott. A tervezett fejlesztésekről elmondta: 107 milliárdos uniós forrás érkezhet troli-és villamosfejlesztésre a közeljövőben, ebből elmondása szerint „a következő ciklusok beruházásait is megtervezik”. A tervek szerint villamos közlekedne a Havanna- és a Glóriett-lakótelepre, Rákospalotára és Pesterzsébetre. A BUBI közbringa rendszer harmadik verziójának kifejlesztésére is ígéretet tett a főpolgármester. Leszögezte: senkit nem szeretne biciklizésre kényszeríteni, de a fővárosi közgyűlés minden tagja megszavazta azt a célkitűzést, hogy 2030-ra 20 százalékra csökkenjen Budapesten az autós közlekedés aránya, és a tervek szerint 10 százalék lehet a kerékpáros közlekedés aránya.
Nagy vállalás: a nagykörút megújítása
Karácsony Gergely a programbemutatón megígérte a pesti Nagykörút megújítását. Szerinte a belvárosi fejlesztésekre nem a turisták miatt van szükség, hanem azért, hogy a budapestieket visszacsábítsák a belvárosi kerületekbe, amelyeket szerinte sokan a nem elég jó életminőség miatt hagytak el. – Vannak belvárosi kerületek, ahol a népesség aránya a felére csökkent – mondta a főpolgármester. A Nagykörút elmondása szerint Budapest büszkesége volt, ma viszont lepusztult, tele van bezárt üzletekkel – Az érintett kerületekkel vállaljuk, hogy zöld, élettel teli Nagykörutat hozunk létre. A pesti Nagykörút legyen Budapest büszkesége – ígérte a főpolgármester, de ennél részletesebben nem fejtette ki a koncepciót.
Számítanak az uniós pénzre
Természetvédelmi fejlesztésekre uniós forrásból 1,4 miliárd forintot áldoznának a jövőben a főpolgármester elmondása szerint, 32,5 milliárd forintot Újpest és a Római part árvízvédelmére, 20 milliárdot pedig klímabarát közterületek kialakítására, többek között a rakpartok zöldítésére. Szintén uniós forrásokból finanszíroznák a szociális dolgozók számára a bér- és lakbértámogatási programot.
Az uniós források esetében jórészt nem a közvetlenül a főváros által elnyert támogatásokról van szó, ezek aránya ugyanis csekély: 5,6 milliárd forint közvetlen brüsszeli forrásból érkező pénzre számíthat Budapest. A többi esetben a Magyarországnak szánt uniós pénzekből a fővárosi fejlesztésekre jutó forrásokról van szó, amelyek jelenleg részben vagy egészben fel vannak függesztve a magyar kormány és az unió nézeteltérései miatt, de Karácsony Gergely szerint a június 9-i választás után a kormánynak nem lesz más választása, mint hogy teljesíti az unió által szabott feltételeket, és megállapodik az Európai Bizottsággal, hogy a támogatások folyósítása elkezdődhessen.
Amennyiben ez sikeres lesz, Budapest 178 milliárd forintot költhet közlekedésfejlesztésre, 50 milliárdot a közterek fejlesztésére, 38 milliárdot árvízvédelemre és vízgazdálkodásra, 34 milliárdot pedig esélyteremtő fejlesztésekre, vagyis a szociális területre. Mindez összességében 300 milliárd forintot tesz ki, ami megközelítőleg a főváros egy éves teljes költségvetésének felel meg.
