Sajnos az időjárás idén sem volt kegyes hozzánk, és a cseresznye nagy része a jégveréstől és a több napi intenzív esőzéstől megrepedt, ami innentől kezdve maximum csemegézésre alkalmas, elrakni már nem lehet – üzente Kosik László solymári termelő május végén mindazoknak, akik a hét végén még szedni akartak a gyümölcsből. Amikor ott jártunk, a Bigarreau Burlat nagy részét már leszedték a mintegy fél hektáros területen. – Huszonöt éve körülbelül 400 fával indult a kert, ebből mostanra 250-300 maradhatott meg – tudtuk meg Kosiktól, aki őstermelő édesapjától két éve vette át az ültetvényt. Általában minden második esztendő alakult számára jól: tavaly elfagyott minden, tavalyelőtt jó termés volt, az azt megelőző évben viszont a porzás maradt el. 2024 egyelőre jóval szerencsésebbnek tűnik, mint a tavalyi, amikor a fagy és az eső elvitte a termés jó részét. Az idei jégverés persze riasztó volt, de végül mégse okozott akkora kárt, mint amire számított. Erre az évre az volt jellemző, hogy inkább helyi szinten jelentkeztek a problémák: volt, akinek a kertjében elverte a jég a cseresznyét, a néhány száz méterrel arrébb lévő ültetvény viszont szinte teljesen megúszta a természeti csapást.
– Az időszakos kínálat akár nagyon rövid idő leforgása alatt is változhat: a cseresznyében egy néhány napos csapadékos periódus, vagy a heves záporok, zivatarok is jelentős termésveszteségeket okozhatnak – erősítette meg lapunknak Kelemen Péter, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács ügyvezető igazgatója. A szokottnál melegebb időjárás miatt két héttel korábban, május közepétől kezdődött meg a korai fajták, mint a Bigarreau Burlat, a Valerij Cskalov, majd a Nimba szürete, Dél-Magyarországon pedig nemrég indult a Vera és a Carmen szedése. Az első hetek tapasztalatai alapján a korábbi éveknél nagyobb mennyiség került a piacokra. Minőségi problémák egyelőre nincsenek, igaz, az aszálynak jobban kitett térségekben a gyümölcsméret elmarad valamelyest a várttól, ezt már a boltokban is észrevehették a vásárlók. A szezon várhatóan június 20-25 között ér véget, és összességében a jó években várható 12 ezer tonnát meghaladó termésre számítanak, amit 2500-2700 hektárról takarítanak be.
Május végén, június elején még elég nagy volt a szórás abban, hogy az országban hol és mennyiért kínálják a cseresznyét. A Budapesti Nagybani Piacon a 22-24 milliméter közötti apró szemű cseresznye kilónkénti ára 600-700 forint között mozgott. A szépen válogatott, nagy méretű, 30 milliméter feletti gyümölcsnél viszont nem volt ritka a 3000 forint körüli ár sem. A boltokban 1500-2500 forint közötti áron lehetett beszerezni a tavaszi szezon kedvelt gyümölcsét, amit a Szedd magad mozgalomban olcsóbban, 500-1500 forint között kínálnak. – Zavaró tényező tud lenni még a „szürkeimport”: akadnak olyan romániai „kereskedők”, akik hazánkban, Romániában illetve Szerbiában „lábon megveszik a kerteket”, majd szabálytalan módon – például származási igazolás, beszerzési számla, árumegjelölés nélkül – és nagyon olcsón kínálják a gyümölcsöt – tette hozzá a szakértő, aki szerint szerencsére ez azért nem harapódzott el annyira, mint a görög eper magyarosítása.
Összességében nincsenek könnyű helyzetben ma a hazai termesztők, mivel a klímaváltozás igencsak megviseli a csonthéjas gyümölcsöket, így a cseresznyét is. De Kelemen Péter szerint nem az új fajták bevezetése jelenti a megoldást, mert a jelenlegiek között egy sincs olyan, amely ne repedne ki, ha sok csapadékot kap az érés során. A cseresznyetermesztés akkor lehet igazán jövedelmező, ha a gazdák az eredménytelen éveket ki tudják iktatni oly módon, hogy megfelelő gépekkel védik, illetve jég- és esővédő fóliákkal takarják a fákat. Egy ilyen modern ültetvény beruházási költsége azonban hektáronként 30 millió forintba kerül, ebbe nagyon kevesen mernek belevágni. Ma a termőterület kevesebb mint egy százalékát védik úgy, hogy a termelő minden évben számíthat rendes termésre. – Eközben a szedési költség nő, és továbbra is szervezetlen a piac. A gazdák nem fognak össze, nem hoznak létre termelői-értékesítői láncokat, hanem mindenki önállóan próbál értékesíteni. Így nem lehet jó árat elérni – sorolja a problémákat a szakember. Enyhe ütemben csökken a termőterület, noha a kormány az utóbbi időben, uniós forrásból, jelentős ültetvénytelepítési és gépberuházási támogatási programokat hirdetett meg. A legutóbbi támogatási ciklusban is azonban cssak egészen jelentéktelen nagyságú területen pályáztak cseresznye ültetésére a gazdák.
A hazai gyümölcsnek azért nem kell búcsút inteni, mert mindig lesznek profi termelők, akik biztosan folytatják a tevékenységüket. Kérdés, hogy tudunk-e cseresznyét szállítani Kínába, május elején ugyanis ebben állapodott meg Orbán Viktor és Hszi Csin-ping kínai elnök. – A világon mindössze 16 ország exportálhat cseresznyét Kínába, így ez komoly lehetőséget jelent. De a magyar ágazat most nincs abban a helyzetben illetve azon a termelési színvonalon, hogy ilyen nagy távolságra exportálja a gyümölcsöt. A repülőgépes szállítás túl drága, hajón olcsóbb, de 25-30 napig tart az út a távol-keleti országba. Ahhoz, hogy a gyümölcs ezt kibírja, a betakarítást követő folyamatokban, így a hűtésben, az osztályozásban és a csomagolásban olyan magas színvonalú technológiát kellene alkalmazni, ami idehaza jelenleg nem igazán áll rendelkezésre – ecsetelte a szakértő, aki nem tud olyan magyar termelőről, aki már belevágott volna a kínai exportba.
