Könyvesház
Fullajtár Andrea beteljesíti nagyanyja küldetését
A Tíz hónap Babilon-ügy egyszerre fájóan személyes és rémisztően univerzális: Galló Olga sorsa a huszadik század tragédiáit, így Magyarország történelmének egyik legsötétebb időszakát idézi fel, és figyelmeztet rá, hogy a múlt valójában sosem múlik el.
A velünk élő Pompeji
A Vezúv által elpusztított város mindmáig hat ránk. A romvárost menedzselő régészeti és turisztikai központ igazgatójának műve kultúrtörténeti és történelemfilozófiai mű is.
Jön a „szilícium(vas) függöny”? Harari rendkívül aggasztó képet fest az MI-jövőről
Új könyve, a Nexus kiemelkedik az emberiség számítógépek okozta pusztulásáért aggódó (vagy éppen riogató) könyvek sorából.
Várhatunk varászlatos megoldást a világ bajaira a kvantumszámítógépektől?
Nem ezek fogják megmenteni a világot, de ezt Michio Kaku nem így gondolja.
Nagyregény született a kivándorlási hullámról
Görcsi Péter mindjárt elsőre nagyregényt tett le az asztalra: a Várni a 29-esre nem csupán terjedelmében impozáns és elismerésre méltó munka, hanem szándékában és erőfeszítéseiben is.
Egyszemélyes harc a gyűlölet ellen
A földrajzi és kulturális távolság ellenére Mohamed Mbougar Sarr regénye a magyar közönség számára is felettébb tanulságos lehet.
Részletekben gazdag tabló a történelmi Magyarország utolsó boldog óráiról
Hitler, Freud és Csáth Géza is felbukkan Huszti Gergely Úrilányok az Adrián című regénysorozatának második kötetében.
„Ez hát talán az utolsó kanaszta” – a Jeri könyve senkit sem hagy érintetlenül
A gyerekek rögtön a mennybe jutnak egy hatéves kisfiú betegségéről és haláláról szól, ám jóval több ennél: elgondolkodtató szöveg a szeretetről, a lét értelméről, reményről, hitről, arról, hogyan lehet feldolgozni a feldolgozhatatlant.
Muszlim önkéntesek is harcoltak a trianoni döntés ellen felkelő magyarok között
A soproni népszavazás elő- és utóéletéről közelmúltban napvilágot látott tanulmánykötet nem pusztán eseménytörténeti áttekintés.
A kényelem hite hajt bele a digitális függőségbe
Byung-Chul Han összeköti a jelenségeket: ahogy saját főnökünkként magunkat ostorozzuk munkafüggésbe, úgy az információs rezsimnek is önként és dalolva szolgáltatjuk ki magunkat.
Felforrásunk története
Az éghajlat megváltozása mindig is alapvető hatással volt az emberi történelemre. Így lesz most is. Reidar Müller: Tűz és jég című könyvéről.
Kemény Lili: A magyar értelmiség a kétezres évekre egyszerűen elvesztette a fonalat
Kemény Lili a fonalat elvesztő értelmiségről, nagy leleplezésekről és a mindenfelé taroló kivagyi dilettantizmusról. Interjú!
Rózsaszín majmok és más illúziók – Salman Rushdie regényéről
A Diadalváros mintha egyfajta paródia lenne, az idillibe vetett makacs hit paródiája – avagy éppenséggel az illúzióvesztés és a kiábrándultság ábrázolása.
Kassákkal jóban volt, Tamási Áronnal összerúgta a port Szabó Dezső
Ha élne, Szabó Dezső valószínűleg azokkal állna a legnagyobb vitában, akik ma zászlajukra tűznék őt. Nyolcvan éve halt meg a máig vitatott életművet felépítő író-esszéista.
Cseresznyevirágzás január 1-jén
Eljött az ideje annak, hogy aktualizáljuk a történetírást, és egy új történelmet írjunk a klímáról és az emberekről – ezzel az ambiciózus mondattal kezdik könyvük bevezetőjét a svájci szerzők.