A fagy és az eső elvitte a cseresznye felét
Cseresznye (Fotó: MTVA/Bizományosi: Oláh Tibor)

 

Takaros sorok között szedegetik vödrökbe a megmaradt gyümölcsöt a vásárlók a sóskúti cseresznyéskertben, ahol idén rendhagyó módon már június harmadik vasárnapján véget ért a „Szedd magad” mozgalom. Az elmúlt időszak időjárási szélsőségei miatt ugyanis két hétre rövidült a szüret szokásos bő másfél hónapos ideje. A tavalyi, hosszan tartó aszály miatt „lábon” kiszáradt a cseresznyefák 40 százaléka, amelyeket folyamatosan vágnak ki, de ottjártunkkor még néhány torzó tanúskodott a pusztulásról. – Hónapokon át az életükért küzdöttek ezek a fák, reménykedtünk, hogy sikerül nekik, de tavasszal már nem hajtottak ki – mondja lapunknak Dobrovolni Magdolna termelő. A korábbi 1,3 hektárnyi termőterület körülbelül 0,7 hektárra zsugorodott, s ha ez nem lett volna elég, mínusz 4,5–5 Celsius-fokkal jött az áprilisi fagy, amely kétszer is virágzásban kapta el a fákat. Utána a szokatlan hűvös-esős idővel megjelentek a moníliás betegségek is, tovább tizedelve a virágállományt. – A négy fajtából a germersdorfi bírta a legjobban a megpróbáltatásokat, a Katalinból, a Lindából és a Carmenből alig maradt a fákon. Aztán Medárd napja körül jött az egyhetes eső, ami megrepesztette az érésben lévő gyümölcsöket – a termelő mutatja is, hogy a kirepedt cseresznyék a mellettük lévőket is megkárosították, lefelezve a még megmaradt állományt. Magdolnáék meggyel, kajszival, őszibarackkal és szilvával is foglalkoznak, de úgy látja, idén ezekből sem lesz semmi.

Problémáikra részben megoldást jelentene a fagy- és az esővédelmi fóliák alkalmazása, de ezek nagyon drága beruházások, és meglátása szerint még uniós támogatás mellett is beletelhet akár 20 évbe, mire megtérül. – Az olyan időjárási szélsőségeket nem képesek „kirugózni” a növények, hogy februárban 12 fok van, áprilisban viszont mínusz 4,5. Csak annyit tehetünk, hogy a magunk egyéni szintjén küzdünk a klímaváltozás ellen – teszi hozzá. Náluk környezetbarát módon gépek helyett immár évek óta birkák tartják karban az ültetvénysorok közötti gyepet.

 

• Miért kevés a cseresznye az üzletláncoknál?
• Hogyan hat a klímaváltozás a cseresznyére, és hogyan a termelőkre?
• Mekkora összegből lehet cseresznye ültetvényt indítani?

A teljes cikket a Magyar Hang hetilap június 23-án megjelent, 2023/25. számában találja. Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!

Csatlakozzon a Magyar Hang +Pluszhoz!


Szerezzen ezzel korlátlan hozzáférést a Hang.hu-n fizetőkapu mögött megjelenő összes tartalomhoz, reklámmentesen. Minőségi saját tartalom, riportok, interjúk, elemzések – ezek várnak Önre!