Időgép
Ókori irat bizonyítja: az adócsalás egyidős az adók feltalálásával
A svindli akár napjainkban is megtörténhetne, hiszen az alkalmazott módszerek nagyon ismerősek.
Hogyan igyekeztek átmenteni a nácik a rendszert a háborút követő időkre?
Kevéssé ismert tény, hogy a náci Németország maradékában Hitler bukása után még néhány hétig működött a Dönitz-kormány.
Hunyadi János nem volt buta ember – A törökverőről szóló sorozatról 6 pontban
Vajon megérte-e az árát az alkotás a történelmi hitelesség szempontjából? A mű erényeit és gyengeségeit Berecz Mátyás történész–muzeológus, hagyományőrző segítségével vettük számba.
Miről tehetett és miről nem Károlyi Mihály?
Megfenyegette az Erdélybe betörni kész románokat, a nemzetközi elköteleződéseinket kiegyensúlyozandó pedig közeledett volna a kelethez is, ki lehet ő? Százötven éve született és hetven éve halt meg Károlyi Mihály.
Pálmázók, drogot csempésző titkosszolgák és a szőnyeg alá söprés: kábítószer a Kádár-rendszerben
Másfél évtized semmittevés után a kormány látványos kábítószer-ellenes intézkedésekbe kezdett. A drogok persze nem most jelentek meg Magyarországon.
„Híveket toborozhat az alkoholisták táborából is”
Felidézzük a háború utáni évektől a rendszerváltásig forgalmazott magyar üdítőital-piacot – a kátrányízű Bambitól az Aranygyömbérig.
Nemzedékekben él tovább a Gulag-trauma
A múlt hosszú idő elteltével alakult át elmondhatóvá, ezek azonban – akár a holokauszt esetében –, elbeszélhetővé tett történetek, amelyek családon belül öröklődővé, tehát transzgenerációssá válva több-kevesebb módosuláson is átesnek.
A „testvériség-egység” eszméje nem csak üres szólam volt Jugoszláviában
Volt egy időszak, amikor elhitette a Balkánon élőkkel, hogy a múlt fájdalmai feledhetők.
Így verte szét a NER a lengyel–magyar barátságot
A történelmi előzményekről és a barátság közelmúltbeli elillanásáról Mitrovits Miklós történész-polonistával beszélgettünk, akit idén Bem József-díjjal tüntettek ki, de azt átvenni nem volt lehetősége.
Egy nem teljesen tipikus német-zsidó családtörténet a holokauszt idejéből
„Apám, Ernest Maas gyapjú- és csipkegyáros volt Berlinben…” – kezdi az utolsó Maas iskolás hangon, mintha csak leckét mondana föl. Majd megismétli, immár bizonytalanul, szaggatottan: apám… Ernest… gyáros… kereskedő…
Az elszabadult igazságosztó és a sosem volt bűnügy
Günter Weigand leleplezett egy gyilkosságot, mire őt citálták bíróság elé és zárták pszichiátriai intézetbe. Sokan így hitték legalábbis a hatvanas évek Münsterében, az igazság viszont egyszerre volt egyszerűbb és bonyolultabb.
Csillagháború és csillaghullás – Negyven éve lépett a Szovjetunió élére Mihail Gorbacsov
Akkor sokan nem tudták, hogy a monolit szovjet rendszer összeomlása lényegében elkerülhetetlen.
Érvényesen beszélni a holokausztról
Hogyan viszonyult a hatalom a holokauszthoz 1945 után? Mit sugalltak a magyar társadalomnak? Hogyan használta fel a diktatúra saját céljaira a történteket, miként gerjesztett olykor indulatokat a zsidósággal szemben?
Pethő Sándor emlékezetes életútja
Száznegyven éve, 1885. március 1-jén született Pethő Sándor. A Magyar Nemzet alapítójára Pritz Pál történész Pamlényi Ervinről írt tanulmányának részletével emlékezünk.
Milyen elnök volt Göncz Árpád?
Ma lenne 103 éves a demokratikus Magyarország első államfője, Göncz Árpád. Még a 100. évfordulón beszélgettünk róla az 1990-es években szemben álló két nagy párt, az MDF és az SZDSZ két közismert politikusával, Kónya Imrével és Kuncze Gáborral. Ezzel a cikkünkkel emlékezünk rá.
