Posztkeresztény korunkban folyamatosan szorul háttérbe az intézményes vallásosság, amin sem az aktuális hatalom melldöngető kereszténysége, sem egyházaink olykor kritikátlan hatalomimádata nem segít.
Pethő Tibor
Hogyan alakult át a tóparti élet és építészet a reformkortól a Kádár-korszak végéig? Mi az a három tényező, amely a Balaton eltömegesedéséhez, környezeti túlterheléséhez vezetett?
A maihoz hasonló politikai ingadozásra a magyar múltban bőséggel találunk példát.
Magyarországon volt egy egészen rövid időszak, amikor a népi vármegyékben nem méltóságos urak, hanem főispán elvtársak irányítottak.
Négy évtizede helyezték el a Budai Várban, a Hunyadi udvaron a Csikóst. Egy kép anatómiája.
Volt másodhegedűs, karmester, szerzett zenét, vezette a Budapesti Filharmonikusokat. Sámy Zoltánra ma mégis kizárólag úgy emlékezünk, mint az operaház rossz emlékű nyilas igazgatójára és a nyilas indulók szerzőjére
Az eltűnt budai éttermek nyomában: Emma néni Pincecsárdája és más legendás helyek.
A mecseki láthatatlanok számtalan alkalommal visszafordították a szovjet tankokat, a pufajkásokat szállító teherautókat, sőt a pécsi szovjet parancsnok tankját is kilőtték. Történetük nemcsak dokumentum-, de játékfilmbe illő is.
A XII. kerület egyik közismert épülete napokon belül eltűnhet a Jagelló útról. Helyére mint rendesen a szokásos jellegtelen, modern bérház épül.
Péter János csupán néhány év különbséggel volt református püspök és kommunista külügyminiszter. Az egykori lelkész-politikus rejtélye azóta megfejtetlen.
Ezelőtt 50 évvel, 1972. május 10-én Kádár János meglepő kéréssel fordult az MSZMP vezetőségéhez: helyezzék nyugdíjba, válasszanak helyette mást a párt élére.
Elfeledkezünk a bennünk élő hiedelmekről, képzetekről. Beszélünk nemváltásról, transzneműekről, androgünitásról, de sajnos csak a kérdés praktikus oldalával foglalkozunk.