Ki nyeri meg a hidegháborús űrversenyt? – foglalkoztatta a kérdés Moszkva és Washington politikusait a küzdelem 1975-ös lezárásáig. A kezdeti szovjet előnyt az amerikaiaknak a hatvanas évek végére sikerült ledolgozniuk. Ötvenöt esztendővel ezelőtt, 1969 júliusában lépett a Holdra Neil Armstrong és Edwin Aldrin.
Az ember alaptermészetének lényeges alkotóeleme a repülés vágya, akarása. Az ősidőktől, valahogy olyanformán, ahogy Tóth Árpád írta: „Hallod-é, jó cimbora? Sebes madárszárnyon, / Vagy aeroplánon / Itten hagyni jó volna, / Repülni a holdig.” Mítosz és költői gondolat a XX. század hidegháborús évtizedeire hatalmi-politikai kérdéssé vált.
Lajka és Gagarin
A két szemben álló világhatalom, az Egyesült Államok és a Szovjetunió között a világűr meghódításáért az ötvenes évek közepe óta zajló versenyben Moszkva a kezdeti időkben jelentős előnyt szerzett. A szovjetek állítottak elsőként Föld körüli pályára műholdat, a Szputnyik–1-et, de nevükhöz fűződött az első élőlény (Lajka kutya) és az első ember (Jurij Gagarin) űrbe juttatása, mint ahogy az első női asztronauta, Valentyina Tyereskova is szovjet ember volt. Az amerikaiak sokszor alig néhány héttel vagy hónappal maradtak le a nagy ellenfél mögött: a Szputnyik–1 felbocsátása után nem sokkal indult útjára a német háborús fegyver, a V1 atyja, Wernher von Braun közreműködésével kifejlesztett műhold, az Explorer–1, valamivel több mint három héttel Gagarin utazását követően került sor Alan Shepard 15 perces űrugrására – ebből 5 percet töltött a súlytalanság állapotában –, 1962 februárjában pedig John Glenn kerülte meg a Földet. Ami pedig az első űrsétát illeti: Alekszej Leonov három hónappal előzte meg Edward White-ot.
A NASA és a mobiltelefon
Úgy tűnt, a szovjetek a holdra szállásban megint csak lehagyják Amerikát. 1966-ban a Luna–9 önműködő űrállomás elérte a Holdat, a Luna–10 pedig néhány hónappal később Hold körüli pályára állt. „A Szovjetunióban előre meghatározott, pontosan és megalapozottan kidolgozott terv alapján készülünk a világűr meghódítására. Közeleg az idő, amikor ember léphet Földünk útitársának felszínére” – jelentette ki magyar újságírók előtt a Luna–10 célba juttatásakor az éppen Szombathelyen vendégeskedő Alekszej Leonov űrhajós alezredes.
• Mi történt, ami majdnem meghiúsította a holdra szállást?
• Hogyan zajlott a folyamat?
• Milyen csaláselméletek tartják magukat és mik a cáfolatok?
Olvassa el a teljes cikket online, Magyar Hang Plusz előfizetéssel! Egy hónap csak 1690 forint!
ElőfizetekMár előfizettem, belépek Beléptem, elolvasom a cikket!
