Az ősbűntől a blöffnek látszó kényszermegoldásig – Így jutottunk el a vasút összeomlásáig

Miközben a sajtó Szájer József ereszes kalandjától volt hangos, Lázár János gyermeki örömmel beszélt a kamerának. – Száz év után először új villamos épül Magyarországon, nekünk, vásárhelyieknek ez az út a jövőbe – mondta mosolyogva a korábbi kancelláriaminiszter. Lázár a Hódmezővásárhelyt Szegeddel összekötő tramtrain próbajáratának örült ennyire. Akkor talán még ő sem sejtette, hogy négy évvel később mennyivel többet kell majd beszélnie a vonatokról – és akkor már nem lesz őszinte a mosolya.

Meleg János, a Vasutasok Szakszervezetének alelnöke a karbantartási források hiányának tudja be, hogy augusztus végén szabályosan letérdelt a vasúti közlekedés. – Az elmúlt tíz évben folyamatosan csökkent az állami finanszírozás, ami nélkülözhetetlen a vasút működéséhez. Ráadásul az utóbbi időben az IC-kocsik beszerzése vagy hazai gyártása is leállt, és nem látszik, mikor kezdődne újra – mondta Meleg, utalva a Talgo spanyol vonatgyár meghiúsulni látszó magyar felvásárlására. Az ősbűn, a jelenlegi válság oka szerinte az, hogy állam 2008- ban túladott a MÁV Cargo vállalatán. – A vasút sehol nem tud állami forrás nélkül működni, de az áruszállítás korábban nullszaldóssá tette az üzemet, míg a személyszállítás nem hoz érdemi bevételt. Amióta a cargóágat levágták a MÁV törzséről, a kormányra hárult, hogy minden hiányzó forrást közpénzből pótoljon – vélekedett.

• Milyen váratlan kiadások voltak?
• Mennyi állami támogatást is kap a MÁV?
• Működhet-e a magántőke bevonása?

A teljes cikket elolvashatja Plusz előfizetésünkkel, vagy a Magyar Hang hetilap szeptember 13-ig kapható 2024/36. számában. Országjáró riportok, interjúk, elemzések, véleménycikkek, reklámmentes olvasás – ezeket kínálja a Magyar Hang Plusz!