A magyar államiság egyik legkritikusabb időszaka volt ez

A magyar államiság egyik legkritikusabb időszaka volt ez

Hermann Róbert: Pákozdtól Schwechatig (Fotó: Peko Kiadó)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Pákozd és Schwechat. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc két ismert csatájának időpontját csupán egy hónap választja el egymástól. A Velencei-tótól éjszakra, a Pákozd térségében 1848. szeptember 29-én lezajlott összecsapás az államszocialista rendszerben a Néphadsereg, illetve a fegyveres erők napja volt – elsősorban politikai okokból. Kiválasztásában fontos szempontnak számított, hogy a haladó hagyományokat jelképező küzdelem az 1945 utáni országterületre essen; az is nyomott a latban, hogy Jellasics Horvátországát könnyen párhuzamba lehetett állítani az ellenséges titói Jugoszláviával. Hogy a Pákozdnál történt hadi cselekmény végül mint megnyert csata rögzült az ország tudatában, az elsősorban nem magának az összecsapás (igazából döntetlen) végkimenetelének köszönhető. Sokkal inkább az azt követő események, így a horvát báni sereg visszavonulása, a bécsi forradalom, ehhez kapcsolódóan pedig a Dunántúl teljes felszabadulása tette „eredményessé” és ismertté Pákozdot. Hasonló állítható Schwechatról is. A külső körülmények hatásai jelentősen befolyásolták a körülményeket, és közrejátszottak abban, hogy az ütközetet a honvédség elveszítse.

Hermann Róbert új kötete nagyrészt a két csatáról és a köztük levő egy hónap sűrű eseményeiről szól. A szerző részletekbe menően áttekinti a katonai helyzetet, a hadi szempontokat és az erőviszonyokat – legelsősorban ezekre helyezi a hangsúlyt –, ugyanakkor kitér a politikai vonatkozásokra is. És természetesen az előzményekre. Részletesen olvashatunk Horvátország és Magyarország államjogi konfliktusáról, sokszor olyan tényekről is, amelyek apróságok ugyan, ám a hazai nagyközönség előtt ismeretlenek, akár a horvát bán, akár az udvar motivációit illetően. Szintén külön fejezet szól az önálló magyar hadsereg megteremtésének nehézségeiről.

A magyar államiság egyik legkritikusabb időszakával foglalkozó munka nemcsak alapos (a korszak talán legjelentősebb hadtörténész kutatója a szerző), de élvezetes stílusú olvasmány is. Hermann Róbert könyvét bőséges képanyag, térképek sora teszi még gazdagabbá.

Hermann Róbert: Pákozdtól Schwechatig. Az 1848. őszi hadműveletek a Dunántúlon és Alsó-Ausztriában. Peko Kiadó, 2023. 6500 Ft

Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2024/4. számában jelent meg január 26-án.