Hulej Emese újságíró és író 2016-os, Egy Teleki gróf Afrikában című kötete után ezúttal a Gerbeaud család leszármazottjáról, Elischer Edithről írt életrajzi könyvet Unoka a Gerbeaud-házból – Edith története címmel. A könyv regényként is megállja a helyét, ugyanis történet-, nem pedig adatfókuszú szöveg. Az író érezhetően nagy munkát fektetett a kötet megírásába: a tényeket kellő alapossággal kutatta ki, hogy aztán a legérdekesebb momentumokat pontról pontra leírhassa – azonban ez a precízió nem vált a történetvezetés kárára. Hulej szépen manőverez, hogy kiegyensúlyozott biográfia váljon a szövegből.
Ami a szöveg szerkezetét illeti, a Gerbeaud családról valójában több szó esik, mint Edithről. Az Unoka a Gerbeaud-házból így sokat elárul a cukrászda egykori tulajdonosának érdemeiről, Gerbeaud Emilről és feleségéről, Ramseyer Estherről. A szövegből kiderül, hogy a Gerbeaud cukrászda szent és sérthetetlen volt a család életében: Gerbeaud-ék nem azért dolgoztak, hogy éljenek, hanem azért éltek, hogy dolgozzanak: hogy a cukrászda működjön, virágozzon. Minden bizonnyal ugyanezt a fegyelmet és elhivatottságot várták el gyermekeiktől is, bár ez sajnos sohasem derülhetett ki: a cukrászdát 1948-ban államosították, és soha nem került vissza a Gerbeaud-leszármazottakhoz.
Edith, a Gerbeaud unoka sorsa – hasonlóan számos arisztokrata és polgári család tagjához – a Rákosi-korszakban rettenetes fordulatot vett; öt évre és nyolc hónapra börtönbe zárták. A vádak koholtak voltak: a francia nagykövetségen dolgozott gépírónőként, emiatt pedig azt állították róla, hogy kém. Természetesen a könyvből kiderül, hogy ez nem volt így, azt ellenben megtudjuk, hogy Edith nemes szándékú, értékes életet élő nő volt, aki nem félt szembeszállni a nyilasokkal, és a vészkorszakban zsidó családoknak segített.
A kötet szövegvilága nem kiemelkedő az ismeretterjesztő könyvek között, szépirodalmi alkotások közé nem sorolandó, azonban olvasmányos munka. A szöveg érdemei mellett azonban van egy apróság, amely bosszantó lehet olvasás közben: a rengeteg három pont egymás után. Mintha egyfajta spórolás történt volna a szavakkal. Lehetett volna sokkal merészebb a szöveg. Például: „Egyáltalán, fűtenek egy börtönben? Vagy aki bírja, túléli, aki nem, az…?” Megbetegszik? Meghal? Bármelyik befejezés elfogadható és leírható.
A szöveg tele van elragadó leírásokkal a pezsgő kávéházi életről, a huszadik század eleji közhangulatról, az emberek munkához való viszonyáról és az akkori vállalkozói létről. Aki e kor iránt, ezen belül pedig kifejezetten az egykori arisztokrata vagy nagypolgári lét iránt érdeklődik, annak remek olvasmány. A beemelt levélrészletek és fényképek nagyban hozzájárulnak a könyv atmoszférájának megteremtéséhez.
A bájos részletek mellett kiemelendő, hogy az Unoka a Gerbeaud-házból egy terhelt történet arról, milyen könnyen kihúzhatja a talajt az ember lába alól az az állam, amelyben ártatlanul és jóhiszeműen él.
Hulej Emese: Unoka a Gerbeaud-házból – Edith története. Jaffa Kiadó, 2023. 4499 Ft
Ez a cikk eredetileg a Magyar Hnag 2024/14. számában jelent meg április 5-én.
