Zsebre dolgozó papok

Zsebre dolgozó papok

Viharsarki hívek otthona (Fotó: Magyar Hang/Végh László)

Ha nem is általánosan elterjedt, de számos egyházi közösségben ismert jelenség, hogy a papra, lelkészre száll egy-egy egyedül maradt, gondozásra szoruló hívő vagyona. Ehhez nem kell más, mint egy eltartási szerződés, amelynek megkötése ugyanakkor erkölcsi és jogi aggályokat is felvethet. Utánajártunk, milyen mintázatai vannak e sajátos lelkipásztori kereset-kiegészítésnek, illetve hogy a katolikus egyháznál, amelynek berkeiben lapunk tényfeltárásai révén konkrét ügyek is napvilágot láttak, hogyan viszonyulnak mindehhez.

Bizalom – az egymást nem ismerő, földrajzilag egymástól távol élő, a különböző egyházak, gyülekezetek belső életére rálátó forrásaink szerint ez az egyik kulcsa annak jelenségnek, amit feltételezhetően Bese Gergő ingatlanszerzéséi ügyében, vagy a medgyesegyházi plébános esetében láttunk.

– Konkrét ügyekről nem tudok, de nyitott füllel járva magam is hallottam olyan esetekről, hogy az idős néni ráíratta a pesti lakását vagy a vidéki házát az élelmesebb papra – mondja a katolikus egyházat egykoron belülről ismerő, ma már csak kívülről szemlélő forrásunk. Szerinte az említett bizalom kiépítésben sokszor az játszik nagy szerepet, ha vagy egyedül élt az illető, vagy annyira fanatikus templomba járó volt, hogy kizárta a családját az öröklésből, és inkább az egyházra hagyta az otthonát. Egy másik, felekezetileg és földrajzilag is egyaránt eltérő forrásunk pedig azt emeli ki, hogy sokszor az adományozók egyedülálló, ápolásra szoruló, nemegyszer demenciával küzdő, idős személyek, akikkel a hozzátartozójuk nem foglalkozott, így az egyház helyi vezetőjének nincs nehéz dolga, hogy meggyőzze őt arról, hagyja ingatlanát a gyülekezetre vagy akár a plébánosra, lelkészre.

• Milyen egyéb módszerekkel juthatnak papok jelentős magánvagyonhoz?
• Milyen egyházi előírások szabályozzák a papok egyéb tevékenységeit?
• Hogyan tett szert értékes budai ingatlanra Medgyesegyháza plébánosa és mit lépett erre az illetékes Szeged-Csanádi Egyházmegye?

A teljes cikket elolvashatja Plusz előfizetésünkkel, vagy a Magyar Hang hetilap szeptember 26-ig kapható 2024/38. számában. Országjáró riportok, interjúk, elemzések, véleménycikkek, reklámmentes olvasás – ezeket kínálja a Magyar Hang Plusz!