Az Egyensúly Intézet 2024. májusi szubjektív szegénységkutatása szerint jelenleg a magyarok negyede-harmada, tehát nagyjából 2,5-3 millió ember tekinthető szegénynek. Emellett 45-50 százaléknyi válaszadóról mondható el, hogy kijön a jövedelméből, és képes kiegyensúlyozott életvitelt fenntartani. A fennmaradó 15–20 százaléknak nem igazán okoznak gondot a hétköznapi kiadások, képesek félretenni kisebb-nagyobb összegeket, és gond nélkül fedezni tudnak egy jelentősebb váratlan kiadást.
Az Egyensúly Intézet 2024. májusában ötödik alkalommal kérdezett rá, hogy a magyaroknak egyéni szinten mekkora összegre van szükségük a szűkös, az átlagos szintű, illetve a gondtalan élethez. A legfrissebb adatfelvétel alapján 2023 nyara óta változatlanul egy honfitársunknak jellemzően havi nettó 250 ezer forintra lenne szüksége a szűkös megélhetéshez. Ezzel szemben az átlagos megélhetést biztosító jövedelmi szint tekintetében érdemi elmozdulás tapasztalható: a megkérdezettek szerint már havi nettó 50 ezer forinttal többre, vagyis nettó 400 ezer forintra van szükség. A gondtalan élethez szükségesnek ítélt összeg ugyanakkor továbbra is havi nettó 600 ezer forint. Ugyanakkor a válaszadók 45 százaléka – családi vagy házastársi támogatás nélkül – nem tudja biztosítani a szűkös megélhetéshez szükséges anyagi feltételeket. A válaszadók közel harmada (31 százalék) nettó 250 ezer feletti, de nettó 400 ezer forint alatti összeget visz haza. Mindent összevetve a válaszadók több mint háromnegyede (76 százalék) az átlagos jövedelmi szint alatti csoportba tartozik.
46 százalék vásárláskor rendszeresen az alacsony árakat és az akciókat kereste
A növekvő jövedelmek ellenére a társadalom többsége (51 százalék) úgy érzi, hogy kevesebb árut és szolgáltatást képes megvásárolni, mint korábban. A magyarok valamivel több mint harmada (35 százalék) úgy nyilatkozott, hogy a vásárlóereje nem változott érdemben. Pozitív fejleményekről 14 százalék számolt be. A vásárlóerő-csökkenésének leggyakoribb indoklása az árak emelkedése, amelyet a válaszadók szinte mindegyike (96 százalék) megjelölt. További 46 százaléknak új kiadásokkal (például egészségügyi költségekkel) kellett megbirkóznia, míg 29 százalék a saját vagy partnere jövedelmcsökkenését emelte ki.
Jelenleg a magyar háztartások közel kétharmada (64 százalék) csak kisebb-nagyobb erőfeszítések árán képes finanszírozni a mindennapi kiadásait. Kedvezőbb helyzetről a magyarok 35 százaléka számolt be: 24 százalékuk viszonylag könnyen, 6 százalékuk könnyen, 1 százalékuk pedig kifejezetten könnyen képes viselni a hétköznapok anyagi terheit. A munkavállalók körében jellemzően jobbak a körülmények: 41 százalék teljes mértékben, 45 százalék pedig többnyire képes fedezni kiadásait a fizetéséből. A háztartások kiadásaira jelentős hatással volt az infláció, ugyanis a válaszadók 46 százaléka vásárláskor rendszeresen az alacsony árakat és az akciókat kereste, további 32 százalékuk pedig, ha nem is mindig, de néha ehhez folyamodott. A diszkontboltok („százforintos”, „kínai”, szociális boltok) látogatása ugyancsak gyakoribbá vált az elmúlt két évben: a válaszadók 37 százaléka rendszeresen, 30 százalékuk néha, 21 százalékuk pedig ritkán járt ilyen üzletekbe.
A magyar társadalom 39 százalékának problémát jelentene egy 100 ezer forintos, hirtelen keletkező kiadás fedezése, de még meg tudná oldani saját erőből. Ugyanakkor a megkérdezettek 32 százaléka arról számolt be, hogy nem tudna megbirkózni egy ekkora anyagi kihívással. Az adatok alapján 2023 novembere és 2024 májusa között jóval kiszolgáltatottabbá váltak az emberek: 7 százalékponttal növekedett azok aránya, akik egyáltalán nem tudnának kiegyenlíteni egy hirtelen előálló, 100 ezer forintos számlát, miközben 6 százalékponttal csökkent azoké, akik nehezen, de még meg tudnák ezt oldani saját erőből.
A szülők 34 százaléka nem evett mindig eleget, hogy etetni tudja a gyermekeit
Az Egyensúly Intézet 2024. májusi szegénységkutatása arra is kereste a választ, hogy a magyarok mekkora hányada került szorult pénzügyi helyzetbe (például: kölcsönkérés) vagy kellett lemondania valamiről (például: orvosi kezelés) anyagi okok miatt. Az eredmények alapján a két legjellemzőbb megküzdési stratégia a közlekedés visszafogása (40 százalék), valamint a családtagoktól vagy barátoktól való segítség kérése (35 százalék) volt. Érdemes kiemelni, hogy az infláció miatt a magyar szülők 34 százaléka nem evett mindig eleget annak érdekében, hogy etetni tudja a gyermekeit. Ennek a csoportnak nagyjából az ötödét (19 százalék) különösen érzékenyen érintette az infláció: 15 százalékuk néha, 4 százalékuk pedig rendszeresen arra kényszerült, hogy a gyermekei érdekében megvonja magától az ételt.
A legfrissebb eredmények szerint négyből három magyar azzal számol, hogy a háztartása bevétele nem fog változni, ugyanakkor válaszadók 13 százaléka csökkenést jósol a következő három hónapra. Mindezek mellett a magyarok 6 százaléka szerint nagyon magas, 33 százalék szerint pedig inkább magas annak az esélye, hogy középtávon meginoghat az anyagi biztonsága. Az Egyensúly Intézet kutatása azt is feltárta, hogy a megkérdezettek az időskori anyagi kiszolgáltatottság miatt szoronganak a leginkább: 40 százalék inkább aggódik, 21 százalék pedig nagyon aggódik amiatt, hogy nyugdíjaskorában képes lesz-e fenntartani az igényeinek megfelelő életszínvonalat. Ezt szorosan követik a váratlan kiadásokkal összefüggő félelmek: 38 százaléknyian kissé, 22 százaléknyian pedig nagyon aggódnak amiatt, hogy a kazán vagy a családi jármű meghibásodásával járó költségekkel nem tudnának megbirkózni.
