Brüsszelben elkezdődött a kétnapos uniós csúcstalálkozó, amelynek leglátványosabb eredménye az lesz, hogy a tagállami vezetők személyi döntéseket hoznak majd. Semmi jel nem utal arra, hogy ezek a döntések megváltoznának, vagyis Ursula von der Leyent javasolják majd az Európai Bizottság elnökének (őt majd az Európai Parlament választja meg), Antonio Costa volt portugál miniszterelnököt megválasztják az Európai Tanács elnökének 2,5 évre és Kaja Kallas észt miniszterelnököt kinevezik külügyi főképviselőnek.
A csúcsra érkező Orbán Viktor úgy fogalmazott, hogy a nevekről szóló megállapodás „pimaszság az európai választókkal szemben, akiknek a többsége a jobboldalra szavazott”, ezért a magyar kormánynak „nincs semmi oka”, hogy ezeket a döntéseket támogassa, amelyekért egyébként elsősorban az Európai Néppártot tette felelőssé. Ursula von der Leyent különösen azért nem támogatja Orbán Viktor, mert állítása szerint a néppárti csúcsjelölt Magyarországgal szemben használta fel a jogállamisági eljárást, amely a források befagyasztását eredményezte. Orbán amúgy sikernek nevezte a magyar gazdaságpolitikát, amelyet számos kritika ér Brüsszelből.
Az uniós csúcstalálkozó azzal kezdődött, hogy a tagállamok és Ukrajna aláírtak egy biztonsági megállapodást. Erre az eseményre Brüsszelbe érkezett Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is, aki jelezte, hogy Ukrajnának sürgősen több katonai támogatásra van szüksége, ugyanakkor történelmi pillanatnak nevezte a csatlakozási tárgyalások megindítását. És jelezte nyitottságát egy új békekonferencia megtartására, amellyel kapcsolatban azt mondta, hogy „Nincs sok időnk, mert sok sebesült és halott van a csatatéren és a civilek szenvednek”. Gyorsan hozzátette, hogy orosz részről hiányzik ez a szándék, nincs is kapcsolatuk az oroszokkal, mert az oroszoknak csak egyetlen tervük van: hogyan lehet tovább folytatni a háborút.
A tagállami vezetők közül Donald Tusk lengyel miniszterelnök „nagyobb problémának” tartja az EU számára, hogy Oroszország és Fehéroroszország fegyverként használja az illegális migrációt, amit „igazán súlyosnak” nevezett és nem csak Lengyelország és a balti államok számára. Olaf Scholz német kancellár szerint az EU-nak több pénzt kellene költenie az ukrán menekültek fogadására. Scholz elmondta, hogy lengyel és cseh kollégáival, Donald Tuskkal és Petr Fialával közös levelet írt Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének, amelyben részletezi ezt a követelést. „Kollégáimmal együtt úgy gondolom, hogy itt az ideje annak a döntésnek, hogy Európa különleges pénzügyi támogatást nyújtson ezeknek az országoknak a menekültek szociális ellátásának, a szakképzés, a nyelvtanfolyamok és minden egyéb finanszírozása terén” – fogalmazott. A hivatalos EU-csúcs kezdete előtt Volodimir Zelenszkij, illetve a litván és az észt kormányfő kétoldalú, úgynevezett biztonsági megállapodásokat írtak alá, amelyeket a várakozások szerint újabbak követnek majd.
Kiderült egyébként az is – legalábbis erről írt a Szabad Európa –, hogy elmarad az Európai Bizottság júliusra tervezett testületi látogatása, vagyis nem jön Budapestre von der Leyen, hogy megnyissa a magyar elnökséget. A lap szerint „időpont-egyeztetési nehézségek” merültek fel. A tervek szerint a látogatást szeptemberben pótolják majd. Orbán Viktor pedig várhatóan nem látogat el az EP-be a képviselő-testület július 16-án megnyíló ülésszakára. A miniszterelnök elvileg aznap mutatta volna be az elnökségi programot, de ezt a látogatást is elhalasztották.
