A Political Capital elemzője szerint kérdéses, működhet-e az uniós elnökség alatt is az Orbán Viktortól megszokott kettős beszéd, vagyis az, hogy Magyarország kormánya belföldön erősen Európai Unió-ellenes kampányt folytat, és autoriter intézkedéseket tesz, miközben az uniós elnökség miatt nagyobb figyelem jut Magyarországra. Az Európai Parlamentben továbbra is bizonytalan a kormánypárt helyzete - Hunyadi Bulcsú a Fidesz mozgásából arra következtet, hogy a kormánypárt minden áron el szeretné kerülni, hogy partvonalra szoruljon, a győztesek táborából azonban kimaradni látszik.
Magyarország július 1-én, hétfőn veszi át az Európai Unió soros elnökségét. A kormány kommunikációjából úgy tűnhet, hogy a fél éves elnökség során konszolidáltabb hangnemet szeretne megütni, mint ami általában jellemzi az Európai Unióval kapcsolatos kommunikációját, de a Political Capital elemzője szerint ez nem lesz feltétlenül így. – Azt kommunkálja a magyar kormány, hogy pragmatikus elnökségre készül, a párbeszédre és az európai ügyek menedzselésére koncentrálna, de a magyar elnökség szlogenjéből is látszik, hogy a szurkálódó, provokáló taktikát nem teszi félre. A kormánypárt hónapokig azzal kampányolt, hogy el kell foglalni Brüsszelt, a választói ehhez vannak szokva. Ezért arra számítok, hogy a szokásos kettős beszédet alkalmazza majd a Fidesz, amelyben szétválik a valóság és a retorika, és az ügyek csendes menedzselését színpadi füsttel takarják el – mondta a Magyar Hangnak Hunyadi Bulcsú.
Orbán találkozott Melonival, biztosan nem lesznek egy uniós pártcsaládban
Az olasz kormányfő azt mondta, hogy „Viktorral megismételtük, hogy támogatjuk az ukrán függetlenséget és szuverenitást”.
Az elemző szerint ez azonban az elnökség során több kockázatot rejt majd, mint egyébként. – Kérdés, hogy ez a kettősség mennyire működik majd olyan helyzetben, amikor nagy figyelem irányul Magyarországra. És szinén nagy kérdés, hogy az olyan autoriter lépeseket, mint a Szuverenitásvédelmi Hivatal vizsgálatai a Transparency International és az Átlátszó ellen, tolerálják-e majd az európai intézmények és partnerek – tette hozzá az elemző.
Az Európai Parlamentben a Fidesz helyzete továbbra is bizonytalan, de úgy látszik, hogy nem jutott be a győztesek táborába. Bár Hunyadi szerint objektív mércével mérve a kormánypárt számára nem volt sikertelen az európai parlamenti választás, és még a visszaesés dacára is viszonylag nagy delegációt küldhet a parlamentbe, az viszont kudarcnak tekinthető hogy nem kerültek be a Meloni-féle Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) képviselőcsoportba. Azt a 2021 után kitűzött célt pedig, hogy az ECR és a szélsőjobboldali Identitás és Demokrácia (ID) képviselőcsoportja között összehozzanak egy tágabb együttműködést, már tavaly nyáron el kellett engedniük. Hunyadi szerint ekkortájt kezdtek el a Fidesz politikusai arra utalni, hogy az elsődleges cél az ECR-be való bekerülés.
– Az objektív győztese a választásnak az Európai Néppárt (EPP) lett, más szempontból viszont az ECR, ami a legnagyobb mértékben tudta növelni a létszámát. Az, hogy nem lehetett tagja a Fidesz ennek a győztes csoportnak, komoly sikertelenség, főleg, ha hozzávesszük, hogy a Fidesz hirtelen nagyra nőtt ellenzéki kihívója, a Tisza rögtön beülhetett az EPP-be, ami komoly fegyvertény nekik – mondja Hunyadi.
A Fidesz egy új képviselőcsoport megalapításával próbálkozik, pedig korábban szó volt arról is, hogy akár az ID-hez is csatlakozhatnak – Az ID-ben részt vevő egyes pártok is hangoztatták, hogy várják a Fideszt a soraikba, most mégis azt látjuk, hogy a Fidesz „saját”, részben közép-európai pártokból álló képviselőcsoport megalapításán dolgozik ahelyett, hogy a könnyebb utat választanák, és az ID-hez csatlakoznának – mondta az elemző, aki szerint ennek valószínűleg az az oka, hogy a Fidesz nem akar a partvonalon kívülinek számító pártokhoz csatlakozni.
– Olyan pártok ülnek az ID-ben, amelyeknek az orosz kötődésére komoly bizonyítékok vannak, köztük több nagyon szélsőséges. Bár az AfD kizárásával ez a helyzet enyhült, de továbbra is partvonalon vannak – mondta Hunyadi. Hozzátette: kérdés, mennyiben fog-e ez változni. A holland Szabadságpárt ugyanis a holland kormánykoalíció legnagyobb ereje, és Marine Le Pennek pártjának is van esélye arra, hogy megnyerje a francia előre hozott választásokat, és az őszi osztrák választás is hozhatja az osztrák Szabadságpárt sikerét. – Ez valamennyit enyhíthet az ID elzártságán, beljebb léphetnek a partvonalról. Hogy mennyire, az attól is függ, hogy alakul majd a belpolitika ezekben az országokban – vélekedett Hunyadi.
Hosszú távon egyelőre semmilyen lehetőség sem zárható ki szerinte. Elképzelhető, hogy a Fidesz a jövőben az ID-hez csatlakozik, az is, hogy megalakítja az új frakciót, de az is, hogy ez nem sikerül, és független státuszban maradnak a Fidesz képviselői, ami a Néppártból való 2021-es kilépés óta fennáll, és csökkenti a képviselők érdekérvényesítési képességét.
