Lángost enni unalomig

Fél éve hungarikum a lángos, tavaly óta jelentősen meg is emelték az árát. A simáért 1500 forintot, a sajtos-tejfölösért pedig 2300-at kérnek a szezonban. Úgy tűnik, a kereskedők jól számítottak, megéri nekik, mert a fogyasztás nem csökkent. Igaz, tapasztalataim alapján a minőség sem emelkedett. Vannak helyek, ahol pedig nem ártana. Ami viszont jó hír: sikerült találnom kiváló és a mai árakhoz képest is olcsó lángost.

A fáradt, borostás, 50 körüli férfi rutinos mozdulattal húzogatja a csontszínű tészta szélét. Reggel van, a kávé után rögtön a partra indultam, úszás után fokhagymás lángost rendelek szódával. A büfés ernyedt mozdulattal ejti az olajba a fehér masszát. Előre várom a szokásos sercegést, a látványt, ahogy a hatalmas fekete tepsiből csípős, égető szikrák csapnak ki. Ezúttal sajnos meg kell elégednem a képzeletem erejével, a valóság kiábrándítóan más: a tészta akár a Balatonba vagy egy akvárium vizébe is eshetett volna; döglött halként úszik a sárga lé közepén. Ahogy az öt-hat perc várakozási idő letelik, leendő lángosom biztató metamorfózison megy keresztül: élénksárgára pirul, és az olaj is elkezd sercegni. A végeredmény alig valamivel nagyobb, mint egy kövérkés fánk. A borostás ember hanyag mozdulattal lendíti át a rácsra, majd teszi elém a szokásos zsírpapíron. 1190 forintot fizetek, a kenőtollat megragadva – látva a megperzselődött homunkuluszt – vastagon megpakolom a párkányon álló fokhagymás lével. Leülök a távoli rönkasztalhoz, néhány harapás elég is a csöpögő fánkszerűségből. A maradék az átázott papírral együtt megy a kukába.

• Mit tapasztalunk más helyeken?
• Mit mondanak a vendéglátósok a drágulásról?
• Hogyan lett a lángos hungarikum?

A teljes cikket elolvashatja Plusz előfizetésünkkel, vagy a Magyar Hang hetilap július 4-ig kapható 2024/26. számában. Országjáró riportok, interjúk, elemzések, véleménycikkek, reklámmentes olvasás – ezeket kínálja a Magyar Hang Plusz!