Karsai Dániel küzdelméről a színpadon

Karsai Dániel küzdelméről a színpadon

Jelenet az Egy tökéletes napból (Fotó: 6szín Teátrum)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Rábukkansz majd a bölcsesség oly hirdetőire is, akik szerint nem szabad erőszakot alkalmazni saját életünk ellen, és istentelenségnek tartják, ha valaki a maga gyilkosává válik; meg kell várni a természet szabta halált. Aki így beszél, nem látja, hogy elrekeszti maga elől a szabadság útját. Semmi jobbat nem alkotott az örök törvény annál, mint hogy egyetlen bejáratot adott az élethez, de számtalan kijáratot – írja Seneca. A halál az élet része, tabuk nélkül mégsem tudunk beszélni róla, leginkább pedig megpróbálunk nem tudomást venni érkezéséről. De ahogy létezik élethez való jog, miért nem létezik halálhoz való jog? – teszi fel a kérdést az Egy tökéletes nap című előadás egyik szereplője.

A kortárs darabot a valóság írta (és írja): az ALS betegséggel diagnosztizált Karsai Dániel életvégi döntéssel kapcsolatos küzdelméről szól az előadás, amelynek társszerzője az alkotmányjogász maga. Karsai Dániel két éve küzd a gyógyíthatatlan amiotrófiás laterálszklerózissal, amelynek lényege, hogy az izmokat mozgató idegsejtek elsorvadnak, ez pedig idővel teljes bénuláshoz vezet. Karsai Dániel a Strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult, mert a magyar jogszabályok nem teszik lehetővé az aktív eutanáziát. Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) múlt héten a kérelmét elutasította; az alkotmányjogász csapata újratárgyalási kérelmet fog beadni az EJEB nagykamarájához. Karsai Dániel állapota változásáról nyilvános Facebook-posztokban, a Post Mortem-sorozatban tudósít. Ez az előadás, ha lehet, még közelebb engedi a külső szemlélőt.

Az Egy tökéletes nap megindító, szeretetteli és fájdalmas előadás, amely őszintén beszél arról, hogy ez a betegség miként gyűri maga alá az embert. Nem ítélkezik, nem mond véleményt, csak megmutatja ezt a küzdelmet, miközben elegánsan reflektál a közéleti szólamokra. A fekete öves dzsúdzsucus kétszer teljesítette az Országos Kéktúrát, járt 5467 méteres magasságban az Annapurnán. A főszereplő (Vízi Dávid) épp második csúcstámadására készül, de a betegség egy törékeny nő (Lőrinc Katalin) képében hátizsákként kapaszkodik testébe.

Bár keze egyre inkább vacakol, a főhősre rátalál a szerelem, a tökéletes lány, aki nemcsak whiskykedvelő, és még nála is többször járta végig a kék túrát, de meztelenül várná a férfit, ha az épp meglátogatná. Ám a betegség közéjük furakodik, ő szolgál fel az étteremben, ott van velük a szeretkezések közben is. A betegség elhatalmasodásával a szerelem is eltűnik, és bár a főhős saját testébe zárva létezésének csendes szemlélőjévé válik, ugyanolyan érzelmi amplitúdókat él meg, mint bárki. Tud dühös lenni, káromkodni és vitatkozni, rossz szóviccekkel fárasztani az embereket, vannak még szexuális vágyai és álmai. Láthatjuk, mit jelent napról napra megküzdeni azzal, amikor a test teherré válik, és egy szelet kenyér megvajazása is elérhetetlen cél lesz, de ekkor már nem okoz nehézséget kifejezni a szeretetet a közel állóknak. Pedig már a szavakat is egyre nehezebb megformálni.

Újrajátszanak megtörtént helyzeteket, felelevenedik egy parlamenti éjjeli vitanap, amikor egy kormánypárti képviselő saját halálközeli élményére reflektálva érvel az életvégi döntés ellen. A nézők részesei lesznek egy nyilvános fórumnak, ahol nemcsak papok és betegek szólalnak meg, a nézők véleményére is kíváncsiak lesznek: „Ha Önöket most Strasbourgban megkérdeznék Karsai Dániel kontra a magyar állam ügyében, önök Karsai Dánielt támogatnák az eutanázia szabad választásában, vagy a magyar államot?” Az egész nézőtér az alkotmányjogászt támogatva emelte fel a kezét.

A darab végén Karsai Dániel megtört, alig érthető, mégis megrendítő tolmácsolásában hangfelvételről hangzanak el a következő szavak: „Hölgyeim, Uraim, Uraim, Hölgyeim, ha az jobb, hogy meg kell haljak, adjatok az elmúláshoz erőt, bölcsességet, az elmúláshoz erőt, bölcsességet, szerénységet, alázatot, bátorságot.”

Karsai Dániel – Szenteczki Zita – Bíró Bence: Egy tökéletes nap. Rendező: Szenteczki Zita. 6Szín. Az előadás legközelebb július 9-én látható, jegyek már csak augusztus 18-ára kaphatók. 

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2024/25. számában jelent meg június 21-én.